Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - B) A birói osztály
Ugyanezt a célt szolgálta az az intézkedés is, mely szerint : hogy a szabadalmi hivatal tájékozást szerezhessen afelől, miképen értelmezik a kir. büntető biróságok a szabadalmi jogvédelmet és így a biróságok ez irányijain működését figyelemmel kisérhesse, fölterjesztéseink folytán a m. kir. igazságügy miniszter az 1904. évi augusztus 26. kelt 25215. I. M. sz. a. (Szab. Közi. 1904. évi 46. száma) elrendelte, hogy a kir. büntető járásbíróságok kötelesek minden marasztalást és fölmentést kimondó Ítéleteiket a szabadalmi hivatalnak megküldeni. Remélhető, hogy ezáltal bíróságaink a jogszolgáltatásnak ezt a terét is fokozottabb érdekkel ldsérendik. A bírói osztály, mint már említettem, nemcsak mint fölfolyamodási osztály, de mint elsőfokú hatóság is működik és ezen működése, a szabadalmi jog fejlesztése szempontjából ép olyan fontos, mint a másik. Mint elsőfokú hatóság jár el a bírói osztály a szabadalom megsemmisítése, a szabadalom megvonása iránt indított por ők (38. §., 20. §., 21. §.), valamint a szabadalom terjedelmének megállapítása iránt előterjesztett kérelmek (57. §.') elbírálásánál. A szabadalom terjedelmének megállapítása iránti kérelmet a szab. törv. 57. §-a szerint az terjeszthet elő. «aki valamely ellene indítandó bitorlást keresettől tart», az ilyen tehát, nehogy magát kitegye a büntető eljárással kapcsolatos kellemetlen meghurcoltatásnak, «jogosítva van a szabadalmi hatóságok határozata által megállapíttatni, hogy az általa előállított vagy használt tárgy vagy eljárás valamely általa megjelölendő szabadalomba nem ütközik-e». Az ily kérelmek elintézésénél a törv. 57. §. 3-ik bekezdése, valamint a végr. rend. 24. $. utolsó bekezdése szerint, a szabadalmi hivatal, a sommás szóbeli eljárás szerint akkép határoz, hogy nyilvános tanácsülésben a feleket esetleg szakértőiket szóbeli úton meghallgatja és indokolt határozattal állapítja meg azt, vájjon a megállapítást kérő által készíteni célzott tárgy a szabadalmat sérti-e vagy nem. A gyakorlat szerint minden egyes megállapítási kérelemben csakis egy meghatározott tárgy, egy meghatározott készülék, egy bizonyos eljárásra nézve kérhető annak megállapítása, hogy az beleütközik-e egy megjelölt szabadalomba, szóval több tárgyra, készülékre, eljárásra, nem egy kérelmet, de mindenikre külön kérelmet kell előterjeszteni. A megállapítási kérelmek fölött hozott határozatok a m. kir. szabadalmi tanácshoz fölebbezhetők. amely hatóság e kérdésben végérvényesen határoz. Hogy ezen intézmény, melyet a szabadalmi jogszolgáltatás terén mi honosítottunk meg először, mennyire bevált, mutatja az a körülmény, hogy 171 mindjárt a szabadalmi hivatal fölállítása évében 1896- ban ... ... ... ... 5 1897- ben ... ... ... 5 1898- ban... ... _ ... _ 5 1899- ben ....................... 2 Eirói osztály mint elsőfokú hatóság. Megállapítási kérelem.
