Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
165 A tanuk a nyilvános gyakorlatbavétel, kiállítás tényeinek, valamint az 5. és 6. §-ok alatti eseteknek a bizonyításánál vétetnek igénybe. A tanuk kihallgatása a szabadalmi ügy speciálitása révén ugyancsak speciális gyakorlatot is teremtett meg. Ez a specialitás csak annyiban nyilvánul, hogy a féltől az általa fölajánlott tanúhoz iutéztetni kívánt kérdőpontok bekéretnek s ezek záros határidő alatt való ellenkérdőpontok beadása céljából az ellenfélnek kiadatnak. Ezen eljárás azért vált szükségessé, mert ezáltal a tanúkihallgatásnak eredményességére nézve különben kielégítő vallomások esetét föltételezve tájékozás szerezhető s a tanúkihallgatás szükségessége, vagy szükségtelen volta előre megállapítható. A legtöbb esetben ugyanis valamely berendezés, vagy eljárásra nézve állapítandó meg a nyilvános gyakorlatbavétel ténye. Ha már most ezen eljárásról vagy berendezésről a kérdőpontokból, vagy fölvilágosításként becsatolt leírásból, esetleg rajzból megállapítható, hogy az a bejelentés tárgyával nem azonos, annak ujdonsághiányát még a nyilvános gyakorlatbavétel, vagy kiállítás tényleges megtörténtére vonatkozó bizonyítás teljes sikere esetén sem ronthatja le, akkor a tanúkihallgatás szükségessége természetszerűleg elesik. Az eképen beadott kérdő és ellenkérdő pontokból most már a bejelentési osztály megállapítja a tanukhoz intézendő kérdéseket s ezután a kihall- gatást elrendeli, esetleg foganatosítja. Különösen fontos a hivatalnak ilyen értelmű eljárása külföldi gyakorlatbavétel eseteiben, amikor a céltalanul foganatosított tanúkihallgatás csak a külföldi eljáró hatóság jogsegélyének oknélküli igénybevételét jelenti. A belföldi tanuk kihallgatását maga a bejelentési osztály foganatosítja, de nem egyedül az előadó, minélfogva a tanúvallomás közvetlenségének élőidéi az egész tanácsra kiterjesztetnek. A tanúkihallgatás költségeinek előlegezésére a bizonyító fél, tehát a fölszólaló is kötelezhető, sőt arra is volt eset. hogy fölszólaló felszólalásától elállóit s az általa hivatkozott tanuk díjainak megfizetésében elmarasztaltatok Ami végül a szakértők meghallgatását illeti, az különösen az ipari értékesíthetőség hiánya esetén, vagy abban az esetben válhatik szükségessé, ha pld. a fölszólalás azon az alapon nyugszik, hogy a leírás hiányos, 'annak alapján a találmány tárgyát előállítani nem lehet, stb. Amennyiben a felek a szakértő személyére nézve megegyeznek, eg}T, ha nem egyeznek meg, kettő s végül a szükséghez mérten bírósági szakértő is neveztetik ki. A szakértők költségeinek előlegezésére az köteleztetik, aki a bizonyítást fölajánlotta. Némely tekintetben a szakértői vélemény helyett a bírói szemle rendelhető el bizonyos tények megállapítására, vagy olyan esetekben, amidőn a felek valamely kétségbe vont műszaki eredményt akarnak bizonyítani. Tanuk. Szakértők.
