Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek
valamint minden egyéb, a szabadalom tulajdonára vonatkozó magánjogi címből származó vitás kérdések elbírálása. Ezen jogszabályok, alapján a m. kir. udvari cancelláriánál hazánk területére igen kevés szabadalom engedélyeztetett, mert a föltalálok nem akarták magukat, illetve találmányukat alávetni még annak a csekély vizsgálatnak sem. amely a magyar szabadalom engedélyezését megelőzte. Az 1848-iki szabadságharc szomorú befejezése után Magyarország de facto az osztrák császárságba bele olvasztatván, szabadalmakat hazánk területére a cs. kir. osztrák kormány engedélyezett az Ausztriában érvényes jogszabályok, nevezetesen 1853. évtől kezdve az 1852. évi augusztus 15-iki cs. kir. nyilt parancs alapján, még pedig úgy belföldieknek mint külföldieknek. Ez az állapot tartott az 1867-iki kiegyezésig, vagyis addig, amíg a magyar alkotmány újra helyreállíttatott. A 67-iki kiegyezés hazánkban a jogélet minden terén változást hozott létre, t. i. helyreállott a régi magyar törvények erejének az uralma. De hogy a régi kerékvágásba nagyobb zökkenés nélkül léphessünk, az új magyar kormány is a megváltozott gazdasági viszonyokra való tekintettel, 1867. évi május 8-án a cs. kir. osztrák kormánnyal a szabadalmi ügy ideiglenes kezelése tárgyában egyezségre lépett, melyet ő cs. és apostoli kir. felsége 1867. évi junius hó 5-én Budán meg is erősített. Ezen egyezmény alapján az alkotmányos magyar kormány, illetve az ezen kormányzati ágat kezelő m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 1867. évi junius 14 én 2710. sz. a. az ország összes törvényhatóságaihoz a találmányi szabadalmak elnyerése tárgyában egy rendeletet bocsátott ki, melyben az 1840. évi XVIII. t.-c. 66. §-a által megerősített rendszabályokat föntartván, azokat a változott viszonyok és a kor követelményeihez képest újabb rendelkezésekkel is, kiegészítette. A változtatás leginkább a szabadalmi díjakra, továbbá arra vonatkozott, hogy a szabadalmak engedélyezése, valamint azok érvénytelensége fölött való döntés a földmíve- lési-, ipar- és kereskedelmi miniszter hatáskörébe utaltatott. Ezen ily módon kiegészített anyagi jogszabályok alapján engedélyeztetett már az alkotmányos élet helyreállítása után az első magyar szabadalom «Lebeda N. és társai» prágai cégnek «sajátnemű hátultöltő lőfegyverek szerkesztése» című találmányra. A most idézett földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteri rendeletben megírt engedélyezési eljáráson, mely szerint a szabadalom a földmívelés-, ipar- és kereskedeimi minisztérium által a magyar korona országai területére önállóan adományoztatok, csakhamar változást idézett elő az 1867. év végén szentesített 1867. évi XVI. törv.-cikkbe iktatott, Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikke, amely szerint hazánk területére szabadalom ezután a m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által csakis Az 1852-iki cs. kir. szabadalmi nyilt parancs. Az 1867. junius 14-iki föld. ip. kér. min. rendelet. Az 1867. évi XVI.t. cikk XVI. cikke.
