Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek
Az 1822-iki udvari cancel- láriai rendelet. Későbbi időben egyes iparágak és iparüzletek fölvirágoztatására kaptak egyes személyek, gyárak hasonló privilégiumokat, azonban mináig más harmadik személyek jogainak sérelme nélkül. A szabadalmak engedélyezése törvényeink szerint mindig a király felségjogai közé tartozott és az csakis — salvo jure alieno — volt gyakorolható. Midőn azonban a múlt század elején Európa más államaiban a mai értelemben vett szabadalmak kezdtek engedélyeztetni, hazánkban is szükségét érezték ezen jogviszonyok szabályozásának. így születelt meg az 1822. évi március 12-én kiadott 6137. számú udvari cancelláriai rendelet, melyet azonban, mivel az nem alkotmányunk értelmében keletkezett, az 1810. évi XVIII. t.-cikk 66. §-a törvényes erővel ruházott föl. Ezen rendelet értelmében a magyar korona országai területére ő felsége a király a folyamodóknak a m. kir. udvari cancellária útján adott szabadalmat. A most említett rendelet volt az első magyar szabadalmi törvény. Rendelkezéseiben ez csaknem azonos az Ausztriában 1820. évi december 8-ikán kibocsátott cs. kir. szabadalmi nyílt parancscsal, ami természetes dolog is, mert hisz az épen annak hazai viszonyainkhoz átalakított másolata volt. Ezen törvény szerint szabadalmak engedélyezése már magánjogi jogalapra fektetve és csak ipari találmányokra, fölfedezésekre, javításokra vagy tökéletesítésekre adatott. A szabadalom legföljebb 15 évre engedélyeztetett. A szabadalmi kérvényeket latin nyelven szerkesztve a vármegyei alispánnál vagy városi tanácsnál kellett benyújtani, amely ha a dolgot rendben találta, azt a m. kir. helytartótanács útján ő cs. és apostoli királyi felségéhez terjesztette föl. A kérvényhez csatolni kellett a találmány tüzetes leírását latin nyelven szerkesztve. A leíráshoz — a találmány könnyebb megéfthetése céljából föltéve, hogy erre szükség volt, rajzokat és modelleket kellett csatolni. A szabadalmi leírások tárgya, újdonság és hasznosság tekintetében vizsgálat tárgyát nem képezték, de egyéb tekintetben igen. így pl. a közegészséget érdeklő találmányok mind megvizsgáltattak a tekintetben, hogy a jelzett célnak megfelelnek-e ? A szabadalmak után évi díjak fizettettek, metyek az első 5 évre éven- kint lo frtot tettek ki. Azután évenkint fokozatosan emelkedett a díj 5 Írttal úgy, hogy a 15-ik évre már 60 frt díj volt fizetendő. A szabadalmak a földesúri jogok sérelme nélkül engedélyeztettek. A szabadalmak nyilvántartása céljából szabadalmi lajstrom állíttatott föl, melybe minden, a szabadalomra vonatkozó lényeges körülmény bevezetve lett. Szabályozva lettek ebben továbbá a szabadalom megszűnésének, — gyakoriatbavétel elmulasztásának, megsemmisítésének, bitorlásának körülményei, 14
