Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek
n. rész. Szabadalmi ügyek. 1. Történeti és törvényhozási rész. A szabadalmi hivatal, melyet hazánkban először a millenáris 189b. évben szerveztek, az 1906. év március 1-ével fejezte be tíz éves működését. Fölállítását és működését egy új találmányi szabadalmakra vonatkozó törvény alkotása előzte meg s épen ez a körülmény az, amely indokolttá teszi, hogy ezen újonnan szervezett közhivatal tíz éves működésére visszapillantsunk és megvizsgáljuk azt, hogy a hivatal, működésében a törvény végrehajtásához fűzött reményeknek megfelelt-e ? hogy szabadalmi ügyünket, ipari és gazdasági életünket az előbbiekhez viszonyítva előmozdította-e ? s hogy a törvény, melynek alapján működött, a mi ipari és köz- gazdasági viszonyainknak megfelel-e, avagy vannak-e olyan hiányai, amelyeket a gyakorlati élet sürgősen orvoslandóknak tüntetett föl ? Mielőtt a szabadalmi hivatal eddigi működése eredményének ösmerte- téséhez fognék, azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha szabadalmi ügyünk történetét rövidesen vázolom visszatekintve arra. hogy ezen jogmező hazánkban ezen törvény alkotása előtt miként kezeltetett. A szabadalmak jogintézménye maga hazánkban igen régi. Köztudomású, hogy magánjogi intézményeink igen tekintélyes része privilégiumokon alapult. Ezen privilégiumok azonban a mai értelemben vett szabadalmakkal alig hasonlíthatók össze, mert azok nagyrésze nem találmányokra, nem ipari úton megvalósítható műszaki alkotásokra, hanem egyes személyeknek vagy családoknak adott kiváltságokra, közteherviselés alól való mentességre vonatkoztak. így kaptak egyes városok vásártartási, árúmegállapítási stb. stb. jogot • egyes személyek adó- és vámmentességi, vámszedési, halászati, vadászati italmérési, iparcikk gyártási és eladási stb. jogot, úgynevezett kir. kisebb haszonvételi jogokat. Sőt a minden magánjogi és közjogi funkciót nyújtó nemesség adományozása is privilégium volt. Történelmi előzmények.
