Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)

Bevezetés - 1. Iparjogvédelem az 1895. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően

1890 ; II. t. ez. A védjegyek oltalmáról. 237

4. §• Az oly védjegyek, a melyeken ő Felségeiknek vagy a királyi család valamelyik tagjának arczképe vagy valamely kitüntetés, a magyar állami vagy közhatósági czimer képezi a védjegy alkatrészét, csak az esetre lajstromozhatók be, ha a fennálló törvények vagy szabályok értelmében az azok használata tekintetében megkívánt engedély előzetesen igazoltatik.<3>

5. §. A hetüket vagy szókat is tartalmazó védjegynek eszközölt belajstro- mozása nem képez akadályt, hogy más is áruinak megjelölésére saját nevét vagy czégél akár rövidebb alakban is használhassa.

6. §. A belajstromozott védjegy használata rendszerint nem kötelező ; azonban a kereskedelemügyi minister bizonyos árunemekre elrendelheti, hogy ilynemű árúk forgalomba bocsátásuk előtt a jelen törvény értelmében belajstromozott védjegygyei, rendeleti utón megállapítandó módon láttassanak el.u)

7. §. Valamely védjegynek kizárólagos használati joga nem zárja ki azt, hogy ugyanazon védjegy más árunemre, más vállalkozó által ne használtassák. Ha az árunemek azonosságára nézve kétség támad, a kereskedelemügyi minister a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után dönt (13. §,).lR’

8. §. Több védjegynek ugyanazon folyamodó nevére, a jelen törvény határozatai szerinti bejelentése, még az esetben is meg van engedve, ha rendeltetésük ugyanazon árunemekre való.

9. §. 'A védjegy azon vállalathoz tartozik, melynek védelmére szolgál, ugyanazzal megszűnik és birtokváltozás esetében az uj birtokosra átszáll.

Bz utóbbi esetben — hacsak a vállalatot az özvegy, kiskorú örökösök, hagyaték vagy csődtömeg nem folytatja, — az uj tulajdonos a birtok megszegése után, különbeni törlés terhe alatt 3 havi határidőn belül a védjegyet saját nevére átíratni tartozik.w

10. §. Más termelő, iparos, vagy kereskedő nevét, ezégét, czimerét vagy üzletének megnevezését, az illetők beleegyezése nélkül, árúk megjelölésére használni tilos.

11. §. A mi ezen törvényben az árúk megjelöléséről mondatik : mindaz azok csomagolásain, tartályain, boritékain és az efTéléken használt megjelölésekre nézve is áll.

12. §. Azon szabályok, melyek bizonyos árúk különös megjelöléséről intézkednek, különösen a fémjelzési szabályok, jelen törvény állal változást nem szenvednek.(',,

14) A ezukorgyárosok tekintetében v. ö. a czukoradóról széló 4888: XXIII. t. ez. 23. §-át.

V. 5. továbbá 4890 ápr. 21. 24,351. sz. keresk. min. rend. bizonyos árunemeknek védjegyekkel köte- lezőleg leendő ellátása tárgyában (4890. R. T. 747.); 4895 jul. 43. 34,973. sz. keresk. min. rend. » kaszák-, sarlók- és szalmavágóknak kötelezolcg védiegygyel leendő megjelölése tárgyában (1895. U. T. II. 433.).

V. ö. alább 31. §.

15) V. ö. 29. §.

(6) V. ö. iü., 20. §., 21. §. c) p.