Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés - 1. Iparjogvédelem az 1895. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően
6M »Um. 88 526. szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „az 1878. évi XX. törvényczikkhe iktatott és az 1887. évi XXIV. törvónyczikkei meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének módosításáról“ szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőházi A liláimAo/ok sssbsdnlmstáíi ügyének hvlyn « ctékiern szabályosán 11 nr»tág ipari érdekeinek egyik legfonloiibb lányesőjét képezi, olyannyira, bogy egy a viszonyuknak és követelményeknek teijeien megfelelő szabadalmi törvény alkotása által Magyarország iparának fejlesztése hathatósan fog olömozditlatni. Ezen szempontból vizsgálva a találmányi oltalom ügyeinek mai szcrveaéaet, mindenekelőtt comutálandó azon elvitázhatlan tény, hogy a nálunk az 1678. évi XX. t.-czikkbe iktatott é- nz 1887. évi XXIV. t-ozikkel meghossaabbitott vám- és kereskedelmi szövetség XVI. csikkének határozata alapján jelenleg érvényben álló szabályzat és eljárás az igényeknek több tekintetben meg nem felel. A helyesen szervezett szabndnlmi ügy fő kellékei ugyanis, a szabadalmak kieszközlésére vonatkozó eljárás gyorsasága, teljes jogbiztonság és a hazai ipar igényeinek megóvbs- táaára szolgáló eszközök statoálása. Ezen főkellékeknek pedig sem a jelenleg törvényszerűen alkalmazott ngynevesett »bejelentési eljárás«, sem pedig azon körülmény, hogy minden szabadalmi ügy végleges rendezését rendsserbit a monarchia kél államának kormányni közt folytatandó hosszadalmas tárgyalások kell, hogy megelőzzék, meg nem felel. A kereekedelemügyi minister or ezen kedvezőtlen helyzet megváltoztatási végett huzamosabb időn át tárgyalásokat folytatott as osztrák kormánynyal oly irányban, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség értelmében egy an igényeknek megfelelő szabadalmi törvény közös egyetértéssel és egyenlő elvekre fektetve srerkessteseék. Esen tárgyalások folyamán azonban conststáltstott, hogy oly szabadalmi törvéoyt, mely a jelzett feltételeknek minden irányban meg felelne, csupán neon esetben lehetne közős alapon megalkotni, ba vagy egy közös szabadalmi hivatal állíttatnék fel, vagy pedig elhatároztatnék, hogy a monarchia egyik állam területén adományozott szabadalmak n másik államban minden további vizsgálat és elbírálási jog Nélkül egyszerűen elismertetnének. Ámde igen fontos közjogi, közgazdasági és pénzügyi indokok alapján ezen módozatok egyike sem lévén elfogadható, a monarchia két államának kormányai kőst azon megállapodás jött létre, hogy a találmányok oltalmazásának eddig előirt közös egyetértéssel való intésésénrk kötelezettsége megszttntetiessék és hogy ezcntól mindegyik állam ezen ügyek t önállóin és egymástól függetlenül szabályosai. A bixottság véleménye szerint ezen megoldása s kérdésnek minden körülmény között ok vetetlenül s legmegfelelőbb, mert módnnkbsn illand ezen ügyeket olyképen rendezni, n mint azt kizárólag saját jól felfogott érdekeink megkívánják. ÏÏPTH. moMiMT 1891—97. XVI. ló«T. & //// (11) A országgyűlés közigazgatási bizottságának jelentése a vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikkének módosításáról szóló törvényjavaslathoz (1893) 9.1892:IY te. A német birodalommal a szabadalmi, mustra- és védjegyoltalom tárgyában 1891. évi december 8-án kötött egyezmény becikkelyezéséről Magyar Törvénytár 1892-1893- évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1897. 71-73- p. 1228. sz. miniszteri indokolás a törvényjavaslathoz, a közgazdasági bizottság 1235- sz. jelentése Képviselőházi Irományok 1887-1892, XXXIII. kötet, 37-39,108-109- p. 10.1893:XXIV te. A Romániával a védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában 1893- évi január 28-án kötött egyezmény becikkelyezéséről. Magyar Törvénytár 1892-1893- évi törvénycikkek. Franklin Társulat, 1897. 564-565. p. 320. sz. miniszteri indokolás a törvényjavaslathoz. Képviselőházi Irományok 1892-1896, IX. kötet, 222. p. 11.1893:XLI. te. Az 1878. évi XX. törvénycikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV törvénycikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikkének módosításáról. Magyar Törvénytár 1892-1893- évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1897, 628-630. p. A törvényjavaslat és a 480. sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 526. sz. jelentése. Képviselőházi Irományok 1892-1897, XIII. kötet, 426-430. p., XVI. kötet, 33-34. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 269. sz. országos ülés. Képviselőházi Napló 1892-1897, XV kötet, 237-239- p. 12. 1895:XXXVII. te. A találmányi szabadalmakról. Magyar Törvénytár 1894-1895. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1897, 275-292. p. A törvényjavaslat és a 741. sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 854. sz. jelentése. Képviselőházi Irományok 1892-1897, XXIII. kötet, 63-73,79-212. p., XXVI. kötet, 49-59- p., XXIX. kötet, 53-58. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 473. és 478. sz. országos ülés. Képviselőházi Napló 1892-1897, XXV kötet, 231-241, 283-288. p. 21
