Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Források jegyzéke az 1-3. fejezethez - 5. Konszolidáció a második világháború után (1945-1948)
5.3. AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL MEGALAKULÁSA 350. Karczag György: Az Iparügyi Minisztérium fontos intézkedései az ipari tulajdonjogi jogszolgáltatás terén. A Szabadalmi Bíróság hatáskörét minél előbb ki kell terjeszteni. Magyar Ipar, 1947. szeptember 10. 9- p. 351. Kolos Aurél: Az átszervezendő Szabadalmi Bíróságnak kizárólagos hatáskört kell biztosítani a szabadalmak körüli jogi kérdések eldöntésénél. Magyar Ipar, 1947. szeptember 25. 19-20. p. 352. Sályi István: Milyen hatásköre legyen a Szabadalmi Bíróságnak? Hozzászólás Karczag György dr. és Kolos Aurél cikkeihez. Magyar Ipar, 1947. október 25. 13-14. p. 353- Sályi István: A Szabadalmi Bíróság hatásköréről. Szabadalmi Közlöny, 52. évf. 1947. november 15. 22. sz. 134-136. p. 354. Az iparügyi tárca előterjesztése a Minisztertanácshoz szabadalmi bírói állások betöltése tárgyában. A Minisztertanács elfogadta az előterjesztést. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, XIX-A-83-a-1947. december 52. napirendi pont 355. Aknai Miksa: A Szabadalmi Bíróság hatáskörének kiterjesztése. Magyar Ipar, 1948. január 10. 6. p. (352) Sályi István cikke a Szabadalmi Bíróság hatásköréről (1947) 1947 október 25 MAGYARIPAR________________________________________|g IPARI JOGALKOTÁS Milyen hatásköre legyen a Szabadalmi Bíróságnak? Hozzászólás Karczag György dr. és Kolos Aurél cikkeihez A »Magyar Ipar« legutóbbi számaiban Karczag György dr. és Kolos Aurél tollából egy-egy rendkívül figyelemreméltó tanulmány jelent meg az ipari tulajdonjogi jogszolgáltatás egyes kérdéseiről, nevezetesen a közelmúltban tett, a Szabo- dalmi Bíróság bírálnak képesítésére vonatkozó néhány intézkedésről, továbbá a Szabadalmi Bíróság hatáskörének kiterjesztéséről. Mindkét tanulmány sok olyan megállapítást tartalmaz, amely valószínűleg valamennyi hozzáértőnek, vagy legalább is ezek túlnyomó többségének egybehangzó véleményót fejezi ki. így pl. azt hiszem, aligha lehetne komolyan vitába szállni azA műszaki alkotásoknak most említett összehasonlítása el nem kerülhető a felszólalási eljárásban, a szabadalmak megsemmisítésére irányuló perekben, a megállapítási kérelmek elbírálásánál, sőt kényszerengedély iránti, valamint a megvonási Vérekben sem, amikor a szabadaJomtulaj- donos azzal védekezik, hogy tn'Almá- nyát gyakorlatba ve<ttc. Feltétlenül szükséges az ilyen összehasonlítás a szabadalomból folyó kizárólagos jogok megsértésére alapított' polgári, vagy büntető perekben is, vagy akár nz előhasználat kérdésének elbírálásánál. Ezeken felül azonban elképzelhetők- még más, pl. használati engedélyekkel kapcsolatos jogviták is, A Kúriának a szabadalmi ügyekben m fisod fokon eljáró tanácskozásában három jogi képesítésű kúriai bíró és kút ülnök fogUi.l helyet. Az utóbbiak ugyan nem hivatásos bírók, ámde n legkiválóbb szakemberek közül, a Műegyetem tanárai közül kerülnek ki. A szabadalmakkal kapcsolatos ügyekben eljáró egyéb bíróságoknak nincsenek műszaki képesítésű tagjai. Ezek a bíróságok a törvényben előírt bizonyos esetekben ugyan a Szabadalmi Bíróság véleményére támaszkodhatnak, általában azonban ítéletüket' kevésbé megnyugtató szakértői véleményre kénytelenek alapítani. 150
