Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Források jegyzéke az 1-3. fejezethez - 5. Konszolidáció a második világháború után (1945-1948)
Az újításnak tömegmozgalommá kell kifejlődni! A napokban rondelet szabályozza az újítások díjazását és ,a Találmányi Hivatal megalakulását. Addig is az ezzel kapcsolatos tevékenységgel a Tervhivatal találmányi és műszaki tájékoztatási osztálya van megbízva. Mi tette szükségessé egy új szerv létesítését? Elsősorban annak felismerése, hogy Magyarországon a találmányokkal, cszszerüsiiésscl, röviden az újítások kérdésével nem foglalkoznak idáig átfogó mértékben, különösen pedig nem koordináltuk ezt a problémát iparunk szocialista fejlődésével. A magyar feltalálók nevéhez világ- viszonylatban is elsőrendű munkák A Találmányi Hivatal szerepe Az eddigi, rendszer nóJk.üli és a bürokrácia útvesztőiben megrekedő díjazások a jól indutó mozgalmat inkább fékezték, mint serkentették. Az új díjazási rendszer lényege, hogy a ténylegesen elért gazdasági eredmény; bői degresszív 6kála szerint részesíti az -újítót. iA rendetet tartalmazza mindazokat a szervezési útmutatásokat, amelyek az elbírálás igazságosságát és a megállapított díjazások gyors kifizetését biztosítják. Gondoskodni kell nz újítók és az újítani akarók munkájának megsegítéséről. Ezért olyan dokumen'ációs központot létesítünk, amely segítségével ■ minden kutató gyorsan kézhez kapja azt nz irodalmat, amire munkájához szüksége van. Különös figyelmet szentelünk az országos jelentőségű találmányok kérdésének, amelyek technikai nívóik emelésével és gazdasági eredményük nagyságával kiemelkednek az újítások tömegéből. Ezek kivitelét és kifejlesztését beállítjuk a gazdasági tervbe. Sokazor felvetődik a probléma, hogy a Találmányi Hivatali és Szabadalmi Bíróság munkaköre milyen összefüggésben van. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk. hogy a szabadalmi rendszer nem Tallózott és minden fel alálónak jogában áll találmányára szabadalmat kérni a Szabadalmi Bíróságon. Aki azonban találmányiét felajánlja az állntmiak, annak ügyét teljesen díjtalanul intézik. (359) Forbáth Róbert cikke a Találmányi Hivatal szerepéről az újítás tömegmozgalommá válásában 0948) 356. 1.105/1948. G. F. sz. határozat: Védjegy- és mintalajstromozás tárgyában kidolgozott rendelettervezet. Gazdasági Főtanácsi Határozatok Tára, 21. sz. 1948. május 28. 359- p. 357. Az iparügyi miniszter a Gazdasági Főtanács hozzájárulását kérve a Minisztertanács elé terjeszti a védjegy- és mintaügyekben a kereskedelmi és iparkamarák hatáskörének a Szabadalmi Bíróságra ruházása tárgyában készített rendelettervezetet. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, XIX-A-83-a-1948. május 28. 358. A Magyar Köztársaság kormányának 6.200/1948. (VI. 2.) Korm. számú rendelete a védjegy- és mintaügyekben a kereskedelmi és iparkamarák hatáskörének a szabadalmi bíróságra ruházása tárgyában. Magyar Közlöny. Rendeletek Tára, 1948. 123- sz. 1255-1256. p. 359. Forbáth Róbert: „Az újításnak tömegmozgalommá kell kifejlődni! A Találmányi Hivatal szerepe”. Magyar Ipar, 1948. október 15. 20. p. 360. 2905/1948. G. F. sz. határozat: Találmányi Hivatal létesítéséről, az államnak felajánlott találmányok szerzői jogi védelméről és a műszaki újítások díjazásáról készített rendelettervezetek; az 1948. november 18-án tartott ülés jegyzőkönyve. Gazdasági Főtanácsi jegyzőkönyvek, XIX-A-10-1948. 361. 2902/1948. G. F. sz. határozat: Találmányi Hivatal létesítéséről, az államnak felajánlott találmányok szerzői jogi védelméről és a műszaki újítások díjszabásáról készített rendelettervezetek. Gazdasági Főtanácsi Határozatok Tára, 1948. november 18. 46. sz. 1030. p. 362. Előterjesztés a Minisztertanácshoz az Országos Találmányi Hivatal megalakításáról szóló rendelettervezet tárgyában; az előterjesztés levétele a napirendről. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, XlX-A-83-a-1948. december 7. napirendi pont. 151
