Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés - 3. Iparjogvédelem a Szabadalmi Bíróság működése idején 1944-ig
(224) Részlet az 1895. évi XXXVII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetgyűlési vitájából (1920. október 26.) I.HI .! XrtHZrtfif/iilrs 117. liléne WZO. éri október hó kedden. A lemondás tudomásul vétetik és az így megüresedett bizottsági tagsági hely betöltése iránt később fogok a t Nemzetgyűlésnek indítványt. tenni. •Jelentein a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Ruzits Keren«- budapesti lakos összeférhetlenségi bejelentést tett Kúpért Keszö képviselő ur ellen. Miután a bejelentés a házszabályok 144 ÿ-âluin előirt kellékeket nélkülözi, a bejelentést u NemzetgyUlés irattárába helyeztettem Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Baranya vármegye közönségének kétrendbeli feliratát, az alkotmányos rend és jogbiztonság helyreállítása, valamint a nemzetiségi kisebbségek ministeriu- mának megszüntetése tárgyában; (!saná«l vármegye közönségének feliratát gr«if Károlyi Mihály és ministertársainak, valamint Hock dánosnak, a Nemzeti Tanáes elnökének vá<l alá helyezése tárgyában ; (Helyeslés.) Hont vármegye közönségének feliratát aziránt, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg végleges megszervezésénél a m. kir. honvédség állíttassak vissza; Zemplén vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a gabonaárak leszállítása, valamint a nemzetiségi kisebbségek ministeriumának megszüntetése tárgyában. (Helyeslés jobbfehV.) A feliratok a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak•Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, bogy a holnapi ülésen a honvédelmi minister ur válaszolni kivan Kúpért Kezső képviselő urnák a polgári személyeknek a katonai hatóságok és bíróságok eljárása alól való kivétele tárgyában, valamint Tusnádi Kovács József képviselő urnák honvéd főtisztek mellőzése miatt előterjesztett interpellációira. Jelentem továbbá, hogy Vasadi Balogh György és Zákány Gyula képviselő urak sürgős interpellációra kértek tőlem engedélyt. Én az engedélyt megadtam, és javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására délután 1 órakor térjünk át. Természetes, hogy ha hamarább végeznénk a napirenddel, akkor közvetlenül a napirend bevégzése után fogunk az interpellációkra áttérni, ha a t. Nemzetgyűlés ehhez hozzájárul. ( Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Iyen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik napirend szerint a találmányi szabadalmakról szóló 1895; XXVII.'te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről a kereskedelemügyi minister ur törvény- javaslata. Az előadt5 urat illeti a szó. Herrmann SMiksa előadó: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslatnak tulajdonképem célja a szabadalmi illetékeknek olyan uj megállapítása, hogy azok összbangzáBba hozassanak az országnak pénzügyi helyzetével, különösen pénzünknek elértéktelenedésével. Emellett » terűivé. »« i> oltalmi id« hosazftbbitUaaók meg, tekintettel azokra a károkra, amelyeket a bíbora, nllapo a szabadalmak értékexitéadné! előidézett. Ehhez füzídött azután az eredeti javaslatban mélt bizonyos intézkedés a szabadalmi bnatal szer telked élére vonatkozólag es kihatással tolt a szabadalmi tanársra is. Amikor a törvényjavaslat mir a nyilvánosságra került, “'■'Sb.zonyo. változtatások iránt is terjesztettek elé kérelmeket, az érdekeltség óhajtásait előhozta és a keres kedelemügyi minister ur nem is lirt ki igen helyes érzékkel - eieknek a 1h***"'* » honorálása elől, hosszabb tanácskozásokat folytatott az érdekeltséggel. Ez volt az oka annak, hogy a bizottsági jelentés nem egy pontban tetemesen eltér az eredeti törvényjavaslattól. Minthogy azonban ezek az eltérések mind meglelik okukat a speciális viszonyokban és különösen minthogy ezek megvalósítják aït a törekvést, amely tulajdonképen már 25 év óta folytonosan megnyilatkozik, hogy t. i. a munkának legnagyobb részét végző műszaki bírói személyzet és a jogi képesítési személyzet között a paritás helyreéllittassék és ezek az intézkedések épen alkalmasak arra, hogy ezt az egyenlőséget, az én nézetem szerint, méltányosan helyreállítsák : mindezt elfogadta a bizottság és elfogadta a kereskedelemügyi minister ur is. Egy uj intézkedés lett volna a felső foknak a megváltoztatása, de épen ezeken a tanácskozásokon kiderült, hogy helyesebb, ha megmarad az a szervi beosztás, mely ma is megvan, hogy t i. a szabadalmi tanács fentartaasék, ha más elnevezéssel is, azért, mert a külföld — és különösen a külföld — nagyon elismerte azt a jogalkotást, hogy a szabadalmi ügyeket önmagukba zártan, függetlenül minden egyéb bírói fórumtól, kezdetétől végig le lehet tárgyalni, amiben valamennyien a szakszerűség biztosítását látták. Ennek következtében megmaradt ezentúl is ez a második fok mint önálló intézmény ; azonban a helyesebb elnevezés szempontjából kívánatosnak mutatkozott, hogy az első fórum, amely eddig a szabadalmi hivatal nevét viseli, moet a szabadalmi bírósággá alakíttassák át és ennek a felsőbb foka legyen azután a szabadalmi tanács helyett a szabadalmi felsőbb birőság. A felsőbb bíróságnak a szervezetén tulajdonképen nem változott semmi A szabadalmi hivatalnál, amely szabadalmi bírósággá lett, a változás igen méltányosan abban ált, hogy a legmagasabb állásokat is elérhetik a már bevált műszaki képesítésű bírák, a kívánt minó- sitésnél pedig megkivántatik uj követelményképen az uj biráktól bárom évi műszaki, vagy szabadalmi bírósági tevékenység és azután egy bizonyos vizsgának a letétele is. A paritás helyreállítását célozza az az intézkedés is, hogy a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek munkaköre között az egyenlőség helyreáliittaasék a 8emmisitesi perekben is. 118
