Schilling Zoltán - Mayer Géza - Szmertnik István: Indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetéhez (1943)
Részletes indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény tervezeteihez - IV. A szabadalmi hatóságok szervezete
tériuni szabadalmi ügyekkel állandóan foglalkoztatott törvényelőkészítő osztályában töltött időt a.z igazságügy-mirinisztérruic fogalmazási szakában történt működéssel, a szabadalmi ügyvivői gyakorlatot pedig az ügyvédi gyakorlattal egyenlőnek kell tekinteni* Különleges követelményét támaszt a tervezet a szabadalmi bíróságok elnökeivel szemben* E bíróságok heterogén összetétele, birái többségének műszaki előképzettsége szükségessé teszi, hogy az elnök, nagy tekintéllyel, kiváló vezető-képességt'mkol, átfogó elméleti és gyakorlati tudással, »út mindezeken felül pedagógiai érzékkel is rendelkező, nagy tapasztalata bixó legyen, aki a bíróságot irányítani tudja s emellett a műszaki birákból jó szabadalmi jogászokat is tudjon nevelnie Ebez nélkülözhetetlen a hosszú bírósági gyakorlat. Ideális megoldás, ha az elnök hosszú szabadalmi bírósági gyakorlatra tekinthet vissza* A tervezet azonban —épen e bíróságok kis létszámára tekintettel— elvben nem kívánja kizárni# hogy ha e bíróságokon nem taal iáiható az elnöki illetőleg/elnöki állásnak megfelelő adottságokkal rendel- Icező bíró, az állásra esetleg más királyi bíróság birája is ki legyen nevoshoóő* Elejteni kívánja a tervezet az 19^'aXX*t*c. 6.§-ában foglalt ama hogy feltételig/as elnöki kinevezésnek magasabb fizetési .csoportba sorozott birói «állásban töltött hosszabb idő' legyezi az előfeltétel©, mert e bíróságok kis létszáma mellett könnyen előfordulhat, hogy valaki kiváló képességei ellenére is csak aránylag későn tud előlépni a II. fizetési csoportba. A 32„§e a segéd— és kezelőszemélyzet képesítését a jelenlegi éjXo v-ttÁk megfelelően szabályozza. X § /2/ bekezdése az önálló működésű titkárokról c-f jegyzőkről az 1912:YII.t6.§—ával összhangban intézkedik. a zzabadalmi bíróságok itélőbiráinak és alkalmazottainak jogairól, kötelességeiről vala . ;b. • láss égéről intézkedő 35.§• megfelelő kiogéozi- tésékkel és módosítás otkai mindenekelőtt az 1920:3ÜCX7.t.c, 4• §• utolsó bekezdésének, továbbá j?.z 1936;III.t.c. 21., és 15•§—áraik rendelkezéseit veszi dt, figyo?.ömmcl arra., hogy a Szabadalmi ®iróság^mint társasbiróság,a törve ryvíkekku lm a Szabadalmi Felsőbíróság pedig,mint társas—bíróság a fellebbezési bírósága,a királyi ítélőtáblákkal kell hogy ogy tekintot alá essék. Eddigi jogszabályainkban nem érintett kérdésről intézkedik a § /3/ bekezdése.. Részletes magyarázat nélkül is érezhető, hogy a szabadalmi bíróságok bírája vagy ogycb alkalmazottja a szabadalmi bejelentessél, do mog inkább a szabadalom értókesitésével kapcsolatban kényes, sőt összeférhetetlen helyzetbe juthat. Ez a körülmény számos külföldi ország / igy az Amerikai Egyesült Államok, D.ánici, Japán, Lengyelország, ITagybritannia, Nemétől— föld, Németország, Norvégia és Olaszország / jogszabályalkotását arra yttá;. :b - hegy részben törvény, részben fegyelmi szabályok utján eltiltsák a szabadalmi hivatalok alkalmazottjait a szabadalmi bejelentéstől os a szabadalom értékesítésétől.- 38 -
