Schilling Zoltán - Mayer Géza - Szmertnik István: Indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetéhez (1943)

Részletes indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény tervezeteihez - IV. A szabadalmi hatóságok szervezete

A terv-s^. A»n, «.Jr— ^b-szare kővetni ezeket a külföldi pél­dákat, hanem mind-össze a szabadalmi bírósagoknál alkalmazott feltaláló sze­mélyét kapcsolja ki az ilyen bejelentések ügyéből, és ezzel szűnteti meg a bejelentő, vagy szabadalomtulajdonos és a biró vagy egyéb bírósági alkalmazott személyében mutatkozó esetleges össnoférbetétlenséget. Zz a megoldás mind a feltaláló mind pedig a köz szempontjából kedvezőbb a teljes tilalomnál, mely utóbbi a szabadalmi oÍróságoknál mükődő szakemeberek szak-értelmét a feltalá­lásból teljesen kikapcsolja. A Kincstár 50 %-ob részesedését a találmány hasznában egyrészt az alkalmazotti viszony, másrészt pedig az indokolja, hogy a szabadalom megszerzése, illetőleg meg^édelmezése és értékesítése kerüli ' költségek a Kincstárt terhelik. A 34.§* rende 1^.*»...^ .Jélttelméről és céljáról már az előzőkben szf volt. A 5. /5/ és /4/ bekezdésének reaaeu^.«—»-. az indokolja hogy .a szakér­tő ülnök - ha szavazásban nem is vés? részt - mégis annyira s^oiv, . működik a bírósággal, hogy nem lehet vele szemben az üggyel kapcsolatban la­zább követelményeket támasztani, mint a birákkal szemben. A szabadalmi bíróságoktól v ». •.lő:Amegkövetelt jogi, szabadalmi jogi és műszaki ismereteket esek olyan tanácsok tudják magokban egyesíteni, melyek részben jogi, részben műszaki képesítésű birákből állanak. Ezért az ál-*fcal_ájjos szabály e bíróságoknál csak a tanácsban való működés lehet. A te— nács-alakitáa etében a 35»§* sem kívánja megkötni a bíróság elnökének kezét atekintetben, hogy a tana^^, természete szerint jogi, vagy mű­szaki képesítésű többségűén állí'” vr. össze. Ennek kiv&ru».w..~4£rí+: ^ c zabadalmi Bíróság ismételten tapasztalta. A másodfokú tanács, amikor a végzések elleni felfolyamodások ü- gyében dönt a § /2/ bekezdése szerint kisebb létszárná, mint amikor j.eliebbe— zési ügyben jár el« Ezt a felfolyamodási ügyek aránylag kisebb jelentősége indokolja. A 36. §. rendelkezése a szabadalmi bíróságok felépítéséből követ­kezik. A jogbiztonság érdekében a jó jogszabály és a lehetőleg tőkéiét^ szervezetű bíróság mellett a jogegységről is gondoskodni kell. Az 1912:1.17. t.c. szerinti jogegységi intézmények azonban olyan ügyekben, melye.«: a k:.r Kúria elé sohasem kerülnek, nem lehetnek megfelelők. Ennek megfelelően az újabb jogszabályalkotás / igy pl. a Eatásköri Bíróság esetéb en az 1929:XIH1- 39 -

Next

/
Thumbnails
Contents