Schilling Zoltán - Mayer Géza - Szmertnik István: Indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetéhez (1943)
Részletes indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény tervezeteihez
lásának első öt évére terjedő pótdijmentes részletfizetési kedvezmény, szegény feldc esetében pedig ugyanerre az időszakra terjedő dijhitelezés^es^mellett/-. a bejelentés ügyének egyelőre díjtalan vitelére szabadalmi ügyvivő kirendelése^ A szegényjegyseiéinek nyújtható e két kedvezményt tehát a tervezet az engedélykészség bejelentésétől teszi függővé. A szegény fél éppen szegénysége alatt a találmányt nem veheti sajátmaga gyakorlatba. így tehát egyáltalában nem méltánytalan, hanem egészen természetes kivánség vele szemben, hogy ha ilyen messseebb menő kedvezményeket kér, találmánya gyakorlatbavételét engedélykészsége bejelentésével tegye lehetővé. Az engedélykész szegényjogos fél ügyének egyenlőre dijtalan vitelére kirendelt .szabadalmi ügyvivő már nemcsak fele, hanem az engedélykészség folytán előreláthatóan a találmány megvalósitásához jutó közönség érdekében is eljár,- úgy hogy méltányos hogy egy^cvr' az államkincstárból megfelelő díjazásban részesüljön, annál is inkább, mert az ilyen kirendelt ügyvivőnek nincs olyan ellenfele, akitől pernyertesség esetén költségeit megkaphassa. A 90.§• értelmében egyébként az ilyen kirendelt szabadalmi ügyvi-vo dija is megtérül, ha az engedélykészség bejelentése után használati vagy gya- korlatbavételi engedély keletkezik. A §. /2/ bekezdése az engedélykészség bejelentése után keLetkezett önakaratu használati vagy gyakorlatbavétéli engedélyek érvényesíthetőségét a lajstromba feljegyzés végett való bemutatástól teszi függővé. Ezt egyrészt az indokolja, hogy az engedélykészség folytán a szshadalnm illetőleg bejelentés iránt érdeklődőknek fontos, hogy a szabadalomra már adott esetleges engedélyekről a lajstrom alapján tájékozódni tudjanak. Másik oka ennek a rendelkezésnek hogy a 90*§♦ értelmében ^ l!j:f zctési kedvezmények az első használati vagy gyakorlat bavét éli engedély keletkezésével megszűnnek, s a hátrálékos dijak esedékesek— - ké válnak. így tehát a hatóságnak az önakaratu ilyen engedélyekről is tudnia kell« A még közzé nem tett szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban . bejelentett engedélykészség velejárója, hogy a bejelentő találmányát harmadik személyekkel közli. A §• /4/ bekezdése az ilyen közlés helyrehozhatat3ian következményeit igyekszik elhárítani. Az /5/ bekezdés rendelkezése következik a kizárólagos engedély fogalmából, mely kizárja hogy a szabadalomtulajdono3 másnak használati vagy gyakorlat- bavétcli engedélyt adhasson. A /6/ bekezdés az engedélykészség visszavonásának feltételeit szabj- meg. Komolytalanná válnék az engedélykészség bejelentése, ha azt az alatt, amig az ennek alapján előterjesztett engedélykérelmet jogerősen el nem intézték az enge’é^yt kérő beleegyezése nélkül vissza lehetne vonni. Viszont ha nem volt érdeklődő, vagy ha volt, de már kapott engedélyt, vagy ha az engedélykérő bele- 27 -