Ostwald, Wilhelm: Feltalálók, felfedezők, nagy emberek (Budapest, 1912)

Az energia

18

OSTWALD

hogy egyetlen kétségkívül való bizonyosságot ismerünk s ez: öntudatunk pillanatnyi tartalma. Nézeteltérésről csak e tényből vont következtetések körül lehet szó. Nos, megállapíthatjuk még, fizikai és fiziológiai értelemben, hogy a mi a külső világból tudomásunkra jut : érzékeink kapuin át jut oda. Van-e kulcsuk ezeknek a kapuknak? Egy van: az energia. Érzékelhető impressziónk csak akkor keletkezhet, ha a külvilágból energia hat az érzékeinkre vagy fordítva: ha idegrendszerünkben energia-válto- zás megy végbe. A tudomány ezekre a folyamatokra más vagy általánosabb kfejezésekkel nem rendelkezik. Az anyag fogalma a közelebbi leíráshoz nem elégséges, mert például a látás egész a szem hátsó üregéig nem materiális történés.

Ezen általános ismertetésen kívül azonban az energia fogalmát szemléltető módon is meg kell értetnünk. Erre a célra mndennapi életünk bármely fázisa alkalmas. Belépünk este a szobába és felcsavarjuk a villanyt. Ezzel lehetővé teszszük, hogy a központban már előkészitett elektromos energia bekapcsolódjék a lámpába s ott hővé és fénynyé alakuljon át, amivel nincs összekötve semmiféle anyagbeli mozgás. Hogy ez az anyagtalan dolog mégis nagyon reális valami, ezt mindenki tudja: hiszen pénzbe kerül. Az a realitás, az elektromos energia, amely a központ-