Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
V.
Van-e nálunk a rádió tekintetében a szerzői jogot érintő törvényes intézkedési A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 9557/X/1927. sz. rendelete, 13. §-ában rendelkezik arról, hogy: „Közhasználatra szolgáló rádióhírmondó adóállomást, illetve állomásokat (broadcasting-adó) csak a m. kir. posta létesíthet és tarthat üzemben; az adóállomás, illetve állomások használatát a m. kir. posta a minisztertanács hozzájárulásával bérbeadhatja. A közhasználatú rá dióhírmondó-állomások által terjesztett „mindenkinek” szóló közlést (zene, ének, felolvasás és más hasonló szórakoztató — és oktató-anyagot) a „mindenkinek”1 jelzésű híreket... bárki felvehet, aki rádió vevőberendezés létesítésére engedélyt kapott. Tilos azonban a felvett közléseket engedély nélkül iparszerűen felhasználni vagy terjeszteni!' Továbbá a 23. §. szabályozza, hogy „a szórakoztató rádióvevő (22, §.) kiterjesztett vagy rendes használatra engedélyezhető. A rendes vagy kiterjesztett használatra engedélyezett szórakoztató vevőberendezések használatát a jelen rendeletben, illetőleg a kiadandó engedélyokiratban meghatározott eseteken kívül másoknak díjért, vagy bármely más címen megengedni, vagy azokat más célokra használni tilos. Kiterjesztett használat a vevőberendezés útján felvett közléseknek (13. §.) belépődíj (különdíj) szedése mellett állandó, vagy egyes (alkalmi) esetekben (előadásokon) történő bemutatása, illetve tudomásra bocsátása. V.
