Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
III.
53 A zeneszerzők nagy fáradtsággal megteremtett világszervezete hiábavalóvá válnék, értéktelenné semmisülne, a zenefogyasztók szempontjából, ha az előadói „alkalmazás” nyilvános előadási védelme magyaráztatnék bele az Szjt. Harma; dik Fejezetébe, és összeomlanák az a nehezen megteremtett jogi és gazdasági biztonság, melyet az 53. §mak szerencsés konstrukciója segítségével a zeneszerzők szervezetei révén sikerült megvalósítani és megszilárdítani nálunk is, világi szerte is. Mindezekkel, úgy véljük, kétségtelenné tettük ** egyrészről, hogy a nyilvános előadás tekintetében az Szjt. nem adott védelmet a bejátszó-előadónak és a törvényi hozónak nem is volt szándéka a bejátszóielőadónak ezt a véí dehnet megadni, ilyen szándék a törvénybe bele nem magyaí rázható, másrészről pedig, hogy a zeneszerzőkre nézve és még in* kább a zenefogyasztókra nézve végzetes hatású és eredményű volna, ha a bejátszó-előadó javára a Szjt. rendelkezései ki- terjesztőleg értelmeztetnének, — azok a rendelkezések, mes lyeket a szerzői műveknek csak speciális bárom válfajára statuált az Szjt., mi mellett az előadók nem is igényelhetnék méltányosan azt, hogy az ő produkciójukrasalkotásukra a nyilvános előadásra vonatkozó védelem kiterjesztessék, mii kor ezt a védelmet az írói művek sem élvezik, még a szöveí ges zeneművek szövegírói sem. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az előadói „alkalmazást” az Szjt. nem hagyja egészen védtelenül a nyilvános előadás szempontjából sem, amint az írói műveket sem ugyanezen szempontból. Amint az írói mű is, az előadói „alkalmazás” is egy esetben részesül védelemben az ellen, hogy engedély nélkül lemezzel nyilvánosan elhangoztassék. Az Szjt. egy, egyetlenegy szóval kiegészítette a régi törvé* nyűnket és ezzel juttatott lényeges védelmet a 8. §J>an párti fogásba vett előadói „alkalmazás”-nak is a nyilvános előadásra nézve. Jogi irodalmunkban ezen egyszavas módosítás eddig alig keltvén figyelmet, érdemesnek tartjuk ezt az írói művek szempontjából is, de különösen az előadói alkalmazás szempontjából is pertraktálni.
