Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

III.

39

A mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre való alkalmazás útján megvalósul ugyan az, hogy az előadó munkavégzése térbeli tárgyon megrögzíttetik, de a megrögzítés célja ismét csak az, hogy az előadás — most már gépiesen — megismételtessék, a munka — most már gépi erővel — újból és újból folytonosan elláttassék.

Feleslegesnek vélem, hogy még bővebben kifejtsem a különbséget a szerzői mű, és az előadó tevékenységének megnyilatkozása — produkciója között. Elégnek vélem utalni arra, hogy erészben az egész jogi irodalom felfogása egységes nálunk és egységes a külföldön is. Utalhatok azonban a szerzőijogi irodalom néhány idevágó megnyilatkozásaira.

„Szerzői jog valójában az előadó művészt meg nem illetheti, mert a szerzői jog tárgya csak valamely mű lehet és nem a mű előadása is, bármennyire áll is az, hogy a művészi előadással a mű szépségében, hatásában nyer.” Dr. Alföldy Dezső kir. kúriai bíró: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. (Jogállam, 1934 nov—dec. számában.)

„Az előadóművészt is vezetheti intuíció és akkor produkciója felül is emelkedik az átlagos újraalkotáson, de az intuíció a pillanattal el is hal. A szerzői jog alapja az intuició, de csak az állandóan ható, mindenki által, mindenütt értékelhető intuició, a mindenki és mindenütt szavakat természetesen erősen relatív értelemben véve. Az előadóművész intuíciója nem hat ilyen állandósággal, ezért nem is ajánlatos az eddigi felfogástól eltérően az ily pillanatnyi intuíción alapuló előnyt szerzői jognak nevezni, mert akkor a közvetlen szóbeli előadás ellenértékét is szerzői jogon alapulónak kellene tartani, holott a szerzőijog lényege a tartós alkotás, hiszen ezen alapul a szerzői jogi oltalom tartamának intézménye is, mely körül éppen napjainkban nagy legislatórius ellentétek jelentkeznek Németországban. A szerzői jog körében csak célszerűségi szempontból lehet foglalkozni az előadó művész szó- banlévő jogának szabályozásával, de ez nem teszi az ily jogot szerzői joggá. Mások is rámutattak, hogy p. o. a gramofonra vonatkozó tételes szabályok kirínak a szerzői jogi törvényből.