Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

III.

38

utóda a lemezgyár, a lemezgyárnak, engedélye nélkül senki se többszörösítheti, forgalomba nem hozhatna, stb., — de Hubay Jenő be játszhat ja más gyárnak is ugyanezt a zeneszámot. Nyilván ugyanúgy fogja bejátszani Hubay Jenő a zene- számot ezen újabb bejátszás alkalmával, azonban az első gyár nem fog felléphetni a második gyár lemezei ellen, az ugyanúgy hangzó lemezek miatt, — sőt még akkor se, ha Hubay Jenő netán kötelezte volna magát arra, hogy más gyárnak azt a zeneszámot bejátszani nem fogja. Az ilyen elkötelezés csak kötelmi jogi értékű volna. (A különbséget, ha Hubay Jenő kétszer egymásután játssza el ugyanazt a zeneszámot, kivételes hallási tehetséggel érezni talán lehet, elbírálni, észlelni, érzékelni, megállapítani aligha.)

Senki se fog arra gondolatra jutni, hogy ha Hubay másodszor is bejátszotta ugyanazt a zeneszámot, akkor ugyanaz történt, mintha Herceg Ferenc újból lenyomatta a regényét.

Lehetetlen nem érezni és nem áthatva lenni attól, hogy az az előadói produkció, amelyet az előadó nyújt, produkál, ad, mikor a felvevőgépbe bejátszik, lényegében sem ugyanaz, mint az író és zeneszerző alkotása, mikor írói művet, zeneművet alkot, és hogy az előadó produkciója teljesen más valami mint alkotás, — nem alkotás, hanem szolgáltatás, munkavégzés.

Közfelfogás szerint sem alkot az előadó művet; a közfelfogás szerint hivatása az előadónak a mások — egyes szerzők — művének reprodukálása, nem pedig művek alkotása, — reprodukálása műveknek annyiszor, amennyiszer, akár sok ezerszer, folytonos reprodukálása mások — szerzők — műveinek. Ezzel szemben a szerző — az író, a zeneszerző, a festő — objektumot, művet alkot, megrögzít valamit egyszersminden- korra. Röviden: az előadó csak munkát végez, ha esetleg magasabb vagy magas fokút is, — munkát, melynek célja a meg- ismételtetés időben, viszont a szerző alkotásának célja az egy- szeriség, az ügyetlenség a térben és időben.

Ezért nincs eddig sehol törvényben megvalósítva az előadó előadásának szerzőijogi védelme, mert a természeténél fogva az időben elmúló és folytonosan az időben megismét- lendő mégoly művészi munkavégzés nem mű.