Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
II.
30 együtt utánpréseihéti? Puccini áriáját az a második gyár is reprodukálhatja lemezen, mert Puccini beleegyezett, hogy egy gyár, az első gyár felveheti az áriáját. Ámde az első gyár, az X gyár, jelentékeny költséget és munkát áldozott arra, hogy Caruso hangjával készüljön a lemeze és ezen a lemezen drága berendezéssel, drága zongorakísérettel rögzítette a lemezre a Puccini áriát. Ha ezt a lemezt Y. gyár szabadon utánapréselheti, melyik gyár fog arra vállalkozni, hogy lemezt gyártson, drága művészt is fizetve a beéneklésért? Ezt a problémát próbálta a német törvény megoldani, — nem szerzőjogi problémát, hanem iparvédelmit, vagy ha úgytetszik, tisztességtelen verseny — problémát. Kétségtelen volt, hogy azt az általános lemezgyártási szabadságot, melyet a német törvény szerzöjgoi szabályozással a zeneszerző művén át a kényszerliceneia intézményével teremtett, épp a gyáripar érdekében korlátolni kell, nehogy az X, gyárat az Y. gyár kifoszthassa azzal, hogy Y. gyár fizet a zeneszerzőnek kényszerlicenciát és ezzel az X. gyár fölvételét — Caruso hangjával együtt vehesse át, vagy inkább vehesse el. Ez ellen óhajtván a német törvényhozás védelmet nyújtani a lemezipar számára, más alkalmas eszköz híjján, az 1901 július 19-i törvény 1910-i módosításánál a német törvényhozó a 2. §. addigi szövegéhez hozzáadta a fentidézett 2. bekezdést, mely átdolgozásnak (Bearbeitung) minősíti azt a hallás céljaira szolgáló készüléket, melyre az írói vagy zenemű személyes előadással (persönlicher Vortrag) átvitetett és egyúttal átdolgozónak minősíti ez a törvényhely, aki az átvitelt eszközölte (bewirkt). A készüléknek magának átdolgozásként és az átvitel esz- közlőjének, tehát rendszerint az előadónak átdolgozóként beállításával elérte a német törvényhozás, hogy bár a zeneszerzők művei — kényszerlicenciával — szabadon felvehetők voltak, mégse vehette át — nem préselhette utána — egyik gyár a másik gyárnak lemezét, mert hiszen a lemez maga átdolgozásként szerepel és mint ilyen védetik. Amit így a német törvényhozás megcsinált a lemezt magát átdolgozásnak deklarálva, az átvitel eszközlöjét, az előadót pedig átdolgozónak, arról az 1910-i törvény indoklása így
