Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

II.

16

tezik!), avagy gép által termelt hang útján eszközöltetett-e? Ha papagáj tanult be versikét és annak hebegésével szerepel vers a lemezen (már volt ilyen is!), akkor.is bitorolt az, aki az átvitelt eszközölte. Ha kutya tud, mert erre betanították, melódiát ki ki impero zni a zongorán és ezzel a kutyakiklimpi- rozásal rögzítette a lemezgyár a lemezre a melódiát, — akkor is bitorlás forog fenn, — persze mindez esetekben csak akkor, ha védelemben részesülő művet hebegett a papagáj, klimperozott a kutya a lemezbe. Ezek szerint a védett mű — írói mű, zenemű stb. — lemezre való átvitel ellen feltétlenül meg van védve a 6. §. 9. pontja szerint.

Ezzel szemben a 8. §. ott, ahol a 6. §. 9. pontjának felhívásával mechanikai előadás céljára szolgáló alkalmazásokra utal, külön karakterisztikumot követel meg: kimondja, hogy a művészi tevékenységgel járó alkalmazásokat részesíti védelemben. Ha tehát az alkalmazás nem jár művészi tevékenységgel, akkor az alkalmazás nem tárgya a védelemnek.

A miniszteri indokolás a 8. §-hoz azt a megjegyzést fűzi, hogy „mechanikai előadás céljaira szolgáló alkalmazások csak akkor fognak e §. alá eső védelmet élvezni, ha az alkalmazás művészi tevékenység eredménye” ... „művészi tevékenységről írói művek alkalmazásánál akkor lehet szó, ha az alkalmazás a felhasznált művet valamely előadónak — mint az alkalmazás szerzőjének — személyes művészi előadásában tükrözteti visz- sza gramofón vagy hasonló készülék útján.”

Kiegészíti ezt a megjegyzést a zeneművekre vonatkozó 46. §-nak miniszteri indokolása azzal, hogy „zeneműveknek mechanikai előadás céljára szolgáló alkalmazásainál a 46. §- ban idézett 8. §. alá eső védelemhez megkívánt művészi tevékenység nyilvánulhat vagy a 8. §. indokolásában említett előadói művészi működésben, vagy a hangok átviteléhez használt eljáráshoz (hézagolt tekercsek, fogazott hengerek stb. előállításához) szükséges művészi munkában (pianola, fonola, stb.); utóbbi esetben az átviteli alappéldányt (matrix stb.) létrehozó művész lesz az alkalmazás szerzője”.

Kétségtelen ezekhez képest a törvény szava és még inkább a miniszteri indoklás megjegyzései révén, hogy