Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

VI.

106

nyilvános előadásra vonatkozólag, ha ez az előadás rádióval történik, mintha rádió nélkül a szokásos nyilvános lemezforgatással történik.

De még ha úgy volna is, hogy a rádió leadása folytán apad a lemezek kelendősége, ez még nem szolgálhatna érzelmi okul arra, hogy a rádióleadással történő nyilvános előadás védelme kiterjesztessék az előadói alkalmazásokra. Az életnek, a gazdasági életnek vannak forgandoságai; ezeket viselniük kell az érdekelteknek. Ha a rádióközlés apasztja a lemezek kelendőségét, akkor apasztja a gramofongépek kelendőségét is: akkor a gramofongépek gyártói is hivatkozhatnának érzelmi motívumra. A gramofongépek kelendőségének apadása, a gépekhez használt rugók és kerekek és dobozok kelendőségének csökkenését vonja maga után: ezek gyárosai is hivatkozhatnának ugyanarra az érzelmi motívumra. A rádióközlés apaszthatja a hangversenyközönség számát, tehát a hangversenytermek ruhatárbérlőinek jövedelme is apad a rádióközlés miatt: ugyanez az érzelmi motívum forog fenn a ruhatárbérlőkre is. És így tovább és így tovább. Végigmehetnénk a gazdasági és forgalmi élet összefüggő megnyilvánulásain, annak igazolására, hogy az ily érzelmi motívumokkal nagyon, de nagyon csinján kell bánni, mert végeláthatatlanok a fejlemények. Bizony az egyes iparágak károsodnak, pusztulnak a fejlemények miatt, pl. a nyergesek az autó miatt, stb. De közelebbi példa: a gramofonlemezipar teljesen kipusztította a fonográf hengeripart. További példa: a lemezipar kipusztította a kintorna- és sípládaipart. Tirolban és Svájcban egész községek jutottak koldusbotra, mert a gramofon folytán senkinek se kell a kintorna és sípláda.

Valaki a fejlődés ártalmát viselni kénytelen. Az államhatalom dolga, hogy ha helyesnek, vagy szükségesnek látja, gazdasági támogatással vagy akár jogszabályokkal segítséget nyújtson ily esetekben. De jogszabályokat kitérj es ztőleg magyarázni, jogszabályokba belemagyarázni valamit, ami nincs bennök: ez nem oly felsegítési mód, a melyre bárki jogi igényt tarthatna. Különösen nem akkor, amikor nincs lényeges hazai kulturális, társadalmi, vagy gazdasági szempont, mely ezt javasolná. De pláne nem, mikor a hazai kultu-