Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

nál T<eménnyebb és épen azon gradusban az elasticitássa vagy rúgóereje és hangja is nagyobb.

Az aranyat kivévén minden értzek között leghajthatóbb és legnyujthatóbb. — Egy grán finum vékony pléhetskékre ' kivert ezüsttel 288 U hüvelyket be lehet borítani.

Az ezüstnek nyúlóssága, (Zähigkeit) az aranyénál ez előtt kissebbnek tartatott ; hanem egy újj próbatétel szerint megbízó- nyittatott, hogy egy szál ollyan ezüstdrót, a’ mellynelt vastagsága három tizedrészl ineá- nyi, io fontot könnyen elbir, ugyan illyen- vastagságú aranydrót vagy aranyszál pedig tsak 16 fontot bír el erőltetés nélkül.

Valamint az arany és platina , úgy a’ tiszta ezüst is, tüzkiálló.

Az ezüstöt savanyúságok (acida, Säure) ált al fellehet óldozni, és ezen feloldozó- dásból leülepités (praecipitatio , Niederschlagung) és olvasztás által eredeti ezüst formájába ismét helyre lehet állitari.

Az ezüst tehát ezen tulajdonságaira nézve a’ nemes értzekhez tartozik.

Jegyzés. A’ midőn az ezüstből' valamit akarnak készíteni, rendszerént azzal rezet szoktak elegyíteni. A’ hozzáadásnak mennyisége latok szerint ( egy Köllni márkra 16 latot számlálván) szokott meghatároztatni. Tizenhatlatos ezüst tsupa tiszta és finum ezüst; tizenötlatos, egy rész vagy egy lót rézből és 15 lót ezüstből való vegyitett ezüst. J4-latos, két lót rézből és >4 lót ezüstből való vegyitett ezüst, és igy tovább lefelé.

21.

J[zok az Országok > a' mellyekben találtatik leginkább ezüst.

Az Európai bányákban több ezüst találtai ik mint arany.