Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

*7

Német Ország főképen ezen nemes értz- tzel bővölködtk. Legrégibb ezüstbányái a’ Hártzhegyekben , főképen Clausthal mellett vágynak. Ezek a’ bányák már a’ tizedik százban miveltettek , ’s dolgoztattak. — A’ Freyberg mellett lévóértzes hegyekből is sok ezüstöt szoktak kiásni.

Cseh Országban a’legnevezetesebb ezüstbánya a’ Csazlaúi Kerületben Kuttenbergben van.

Haszsziában a’ Rhénus felé lévő hegyek vasat, rezet, ónt, és ezüstöt is adnak, de keveset.

Hasonlóképen Austriában is találtatik ezüstértz.

A’ Westpháliai bányákból-is p. o. a’ Sau- erlandiakból kerül ki valamelly ezüst, ha szinte nem sok is.

Kiváltképen pedig a’ Magyar és Erdély Országi bányák nagyon gazdagok. A’ mai időkben egy esztendőben ezekből mi ’s mennyi jön ki bizonytalan. Ez előtt mintegy 30 esztendővel egy esztendei áldás Magyar és Erdély Országban mindöszve 92,000 markra (egy markra 24 ezüst forintot számlálván) tétetik. *)

A’ Frantzia és Spanyol Ország között lévő Pyrenaeus hegyekben , több más értzeken kívül , ezüst is találtatik.

Angliában is vannak ezüstbányák, nevezetesen Lancashireben, Durhamban , és CornwaHisban. A’ menetelek a’ bányáknak mindazáltal nagyon méjjen vannak , mellyre nézve azokkal nem igen gondolnak.

*) Lásd ezeknek, valamint a’ Magyar ég Erdély Országi eziistbányákbol különösen bé jövő ezüst mennyiségének, bővebb előladását, a’ már fel- lyebb is (Ç. 4. ) említett Schwartner Úrnak Sia- tistikájában §> 62. M.