Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
ragadjon J szoktak eladattatni, jóságokra nézve külőmbözök; és egymástól numerusok vagy számok szerint külömböztetnek meg. Az első szám az úgy neveztetett Kettős» arany. A’ tűzben való megaranyozásra ; és mivel a’ többi nemüeknél a’ levelek vastagabb, az ollyan dolgoknak megara- nyozásokra használják, a’ mellyek a’szélnek és az idő’ viszontagságainak inkább ki vágynak téve, p. o, az Órák’ mutató-tábláinak ; — a’ tornyokon lévő gomboknak megr aranyozásokra. A’másik numerus vagy szám Finumarany- nak neveztetik. •— Rendszerént a’ templomokban az óltaroknak ; — a’ kotsiknak vagy hiútoknak ’s a’ t. megaranyozásokra az aranyfüstnek ezen nemével szoktak élni. A’ harmadik numerust Dróthúzóaranynak hívják ; mivel a’ Dróthuzók vagy tsiná- lók az ezüstrudaknak megaranyozásokra ezt az aranyfüstöt használják. (Lásd alább a’ 12. 5.) Ez a’ 'neme az aranyfüstnek legfa- jinabb, és a’ legtisztább aranyból van verve. A’ negyedik numerusú arany az, a' mellyel— a’könyvkötők könyveket aranyoznak. Az ötödik numerusú az úgy neveztetett Közarany (Zwischgold ), a’ melly ollyan le- veletskékböl áll, a’ mellyeknek egyik óldalok arany, a’ másik pedig ezüst, avagy a’mellyeknek az egyik óldalok fejér. A’ festők , kép- íaragok és könyvkötők dolgoznak leginkább érteti, ahoz erőssen hozzá ragad; és ha reále- hell, agyag szaga van ’s a’ t. Találtatik föké- pen Stalimene (Lemnus a’ régieknél) szigetében. Innen leinuusi földnek (Terra leinnia) neveztetik. M. '
