Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
ló belölle ; mivel ez az arany füstnek legól- tsóbb nemére tartozik. §’. 10. Az arany vékony pléhver ok vagy rövidebben arany- verők által valá aranyfüitk őszit esnek módja. A’ Iegfinumabb leveletskéket vagy aranyfüstöt a’ szorossabb értelemben vétetett aranyból vagy aranypénzből szokták készíteni.— Az aranyat királyvizbe feloldozzák, és a’ tiszta aranyat abból, a’ vélle elegyedve volt ezüsttől és réztől elválasztják; mi ndazáltal az aranypénznek egy részében a’ rezet meghagyják , mivel a’tsupa tiszta aranynak egy kévéssé haloványabb sárga színe van, mint annak, a’ melly kevés rézzel van elegyítve. A’ megtisztittatott aranyat ez után megolvasztják, rudakba öntik és tüzesen annyira kinyújtják, hogy azoknak szélességek és vastagságok mintegy harmadfél lineányiak lesznek. — Ekkor a’ húzó machinára (Ziehwerk) két atzélhenger (cylindrus} közzé viszik , a’mellyek által, valamint az azután való kovátsolás által azokat » hüvelyknyi szélességre verik ki. — A’ midőn illyen szélesek i Q hüvelknyi nagy* ságú apró lapos darabokba elvagdaiják. Az illyetén lapokat vagy vékony pléheket két pergament levelek közibe teszik, és mind addig verik, még tsak ollyan vékDVak nem lesznek mint a’ posta papiros. — E’ megesvén a* bőr vagy hártya formába teszik. — Ezt a’ formát a’ frissiben leüttetett szarvas marha végbélének külső hártyájából szók- ták tsinálni. — Az aranyfüsthöz megkiván- tató illyetén hártyáknak készítése, a’ mel- lyekböl az aranyverö formák készíttetnek , ellyan mesterség, a.' meliyekhez az előtt tsak az
