Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

263

nevezetetik. — Ebben igen sok víz részek vannak és ha a’ keverék (tartván a* szeszes részeknek felszállások) forrásában, úgy a’mint elöl felforrott, azután is megmaradóit volna; a’ szeszes folyossággal gőz formában még több vízrészek párologtak volna el. Hogy ezt a' vizes pálinkát meg- tisztálják avagy a’ vizrészektöl a’ mennyire lehet elválaszthassák, a’ midőn egy fazékra való van, azt ismét feltöltik, a’ fazék alatt lassatskán tüzelnek , hogy tsak a* szeszes részek változzanak gőzökké ; a’ vizes- sek pedig a’ fazékban maradjanak. Ezt a’ munkát tisitálásnak v. másodlásnak szokták nevezni azt a’folyósságot pedig a’mely a’tsö alatt lévő edénybe öszvegyülekezik/>a7í/zá«/ioá. Mennél többször tisztáltatik megavagy öntetik fel a’ pálinka , annál kevesebb vízrészek maradnak abban, és annál erössebb is foglenni.

Jegyiét. Vannak ollyan pálinka főző rézfazekak is, a’ mellyeknek két, sőt három- tsöjü sipkájok, vagy fedelek van.

$. 265.

Páliak ufó lóhátak.

TÖbnyire minden kissebb ’s nagyobb városokban , helységekben , sőt még falukon*is s/oktak több vagy kevesebb pálinkát főzni. Ámbár a’ pálinkafőzés az ollyatén időkben a' midőn az életnek vagy gabonának nagy szüki van, felsőbb parantsolatok által meg- tíltasson is; mindazáltal foképen az éjszaki Országokban esztendőnként felette sok illye- téft italt készítenek és költenek el.

Orosz Országban mihden esztendőben legalább öt millióm akó pálinkát isznak megs’ melly mint egy 15 rmilliom Rubelre be- tsültetik , és jobbára az igazgatás stómára 's hasznára fizettetik benn az Országban.