Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

A’ kígyó-tsö egy fennálló, hideg vízzel megtöltetett hordón a’ hütöhordón (Kühlfass) megy keresztül, és kívül egy edényen végződik a’melly hófogónak (Recipient Vorlage) nevezetetik.

A* mi tájjékunkon (úgymint az Altona tájjékán , vidékén) leginkább életből nevezetesen rozsból és búzaból főznek pálinkát. Az élet először jobban vagy kevésbbé megdarál- tatik , azután (valamint a’ serfözéskor szoktak tselekedm) forró víz, és megposhasztás által (durch die Gährung) , a’szeszes és nyúlós , nyálkás részek abból elválasztatnak és a’ vízzel egyesíltetnek.

Ezen massának forrásba indulását rendszerént serélesztövel segítik, és mozdítják elöl.

A’ midőn a’vegyöletelegendöképenroeg- forrott, a* felly ebb említett, tisztán kimosott rézfazekat azzal a’ meddig szükséges , megtöltik ; szépen megtisztogatják vagy törülge- tik ; azután a’ fazék alá tüzet raknak , és a’ keveréket (Maisch) mindaddig kavargatják míg gőzölögni nem kezd. Ekkor a’ fazékra a’ sisakja reátételik és ennek tsőjea’ kigyó- tsöb - belé h«*h heztetödik ’s mind a’ két helyen szorossan öszve tsirizeltelik. A’ fazék alatt a/.omban mind jobban jobban tüzelnek > míg a’ keverék forrani nem kezd a’ midőn osz- lán a*.tüzelést egy kevéssé mérsékleni kezdik. Ekkor a’ szeszes részek gőz ’s pára formában a* forró keverékből a’sisakba felszál- ván, és onnét magoknak a’ kimenésre más útat annak tsöjén kívül nemtálályán ,azon lefelé a’ kígró - vagv hütötsöbe mennek, a‘ mellyben kihűlvén, tsepegő - folyós , szeszes^ testté sűrűdnek öszve , és abból az alatta lévő edénybe véknyan lefolynak letsepegnek. Ez a’ szeszes folyósság, a’ melly a’ kígyóvagy hütŐtsö alatt lévő edénybe gyűl együvé, lassanként vizes-pálinkának, yotkának