Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

d>ek soli viznek abba hirtelen való berohanó- sá" által, a’további kősó ásásra alkalmatlan­ná tétetvén azólta ottan tsak főzött sót ké­szítenek, a’melly esztendőnként mintegy 1ag#'- ooo mázsára tétetik. M. A’ Tetrusch városához közel lévő gazdag sóbánya Moldva Országban. Ha itt a’ föld tsak egy két röfnyíre ásatik is bé; a’ legtisz­tább és mint a’ kristály olly áltáttzós sóra lehet találni, a’ mellyel semmi idegen részek nintsenek elegyedve.— Nagyon meszsze lévő Országok’s Tartományok élnek innén sóval, Angliában igen nevezetes sóbányák van­nak. — Nortwichhoz közel Cheshireben , a’ ha- jókázható Weaver folyóvíz melleit, íoi láb- nyi mellységre a’ föld alatt, go lábnyi vas-L tagságú kö-sóterület van, a’melly alkalmas szélességre úgymint mértfőldnyire Law- stonig terjed ki. Jegyiét. Még egynéhány helyek említtet- nek alább ezen artikulus aLat : >ós forrásfQuell* salz) ollyak, a’ mellyekben a’ kősókból tnes- térséges sós vizet készítenek és azokból sót főznek. $. 220. Sótfqrrások , sót kutak (Quellsali.) A* midőn a’ víz a’ föld alatt kősó terüle­tek között foly el, ezeknek egy része attól felóldozódik és vélie egyesül. A’ hol ez a’ só részekkel elegyedett, avagy sósvíz magát a’ földből kiüti ott sósforrás támad. Európában illyetén sósforrás felette sok van. Az efféle sósforrások szomszédságában ásatni szokott nagy sósvíz-gödrök (áós-kúfak) készítésében föképen arra kell figyelmezni, hogy a’ for­rásnak eredetétől szintén a’ gödörig, a’ sós­vízzel legkissebb- édes víz se egysüljék.— Sőt magoknak ezeknek a’ sósvíztartóknak vagy kutaknak az oldalok nagy vastag kőfallal szó-

Next

/
Thumbnails
Contents