Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
Előbeszéd
yvm Beliekre , úgymint manufaktúra és fabriká- befíekre (§ 277J osztatnak fel. A’ midőn az elsőbb rendbeliek között a’ lenfonalból készíttetni szokott Niederl^ndiakat lehet leg- íinürrtabbaknak , ’s legremekebb míveknek tartani (§§ 317. 3-2?.) ezeket öszveséggel két Brüsseli fonó és szövő szüzek formájában kívántam elöl adni , és leábrázolni. A’fábrika- beíieknek ábrázolásokra a’ kovátsok’ és átal- jában vévén minden kalapáttsal dolgozó mester embereknek régi mesés Istenét Vulkánust találtam legalkalmatosabbnak , még pedig azon állásában (positurá'-jában) a’ mellyben Homerus szerint az Akhiltes sisakját (Iliad. LXVIII ) V rgilius szerint pedig (Aeneid. LVIII) az üeneásét készíti. A’MafFejus elől- adásához képest, a’ mint Montfauconban találtat ik Vulkánus ezen nem fennálva, hanem ülve dolgozik, a’ mellyet ha hibának tartana valaki , úgy vélem hogy az engedhetők közzé tartozik; annyival inkább mivel álva jobban lehet kalapálni mint ülve. A’ kép alatt ta íáltató görög mondásával Heraklitusnak fa mellynek értelmét szabadon két, hatlábú ver sekben fejeztem ki) mire legyen a’ tzélozás, már fellyebb említettem. Az egész könyvet nagyobb világosságnak okáért a* dolgoknak egybeköttetésekhez képest kissebb’s nagyobb szakaszotskákra vagy §f-okra osztottam fel ; ezeket avagy az ezekben foglaltatva lévő dolgokat , a’ hol szükséjtkre az elsőbb szóval való élést az utolsóbbal valónál fundamentomosabbnak találtam . annyival inkább mivel némelly ollyan állatoknak is a’ mellyeknék kezek nints, vannak mestersége« »íveik mint p. o. a’méheknek selyem bern\ óknak , 9 a t. ha szinten ok agokat nem valamelly műhelyben hanem máéitól a’ legnagyobb Mestertől a’ természettől tanúlták is.
