Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

Előbeszéd

gesnek gondoltam , megvilágosítoitánt. Aa írónak a’ Magyar Országi produktomokra nézve ejtett némelly hibáit megjobbítottam. A’ természetnek mind a’ három Országából való mesterségmívek’ feíöladások’ végződésével a’ Magyar Országiakat is azoknak nevezetesebb fábrikáikkal együtt* környülállá- somhoz , és a’ segedelem kút fe'jekhez képest különös jegyzésben a' mint lehetett, röviden elől számláltam. Tulajdon jegyzéseimet a’ szerzőnek, jegyzéseitől való megkülömböztet- hetésekre nézve egy M. betűvel jegyzettem meg.

Az árkusoknak első óldalokon vagy lapokon alól találtató ezen szóiban Technológia *) (a’ melly a’ nyomtató műhelyben hihető megküIÖmbÖztetési , vagy pedig más valamely tzélból tétetett oda) némelly olvasók megütközhetnek és annyiban hibának vélhetik a’ mennyiben az, sem a’ könyvnek titulusával nem egyez meg ; sem pedig az abban elöl adatott dolgok, nem olly szoros Systemai rendel, felosztással ’s a’ t. vannak egybe szer- kesztetve ; mint a’ millyet a’ fellyebb említett szó alatt értetni szokott tudomány meg•) Tészen szóról szóra (ezektől mestérség ,

és \dyo; beszédtudomány) mesterség tudományt kézmívtudományt. Közönségesen ezen szó alatt az a’ tudomány szokott értetni, a’ melly á* természet javainak (natuíalien) a’ feldolgozásokról tanít. Ez a’ legójjabb tudományok köz- ZÛ1 való , a’ melly mind féllyébb említett görög nevezetét ; mind pedig tudomány rangra való felemeltetését leginkább Beckmann Udvari Tanátsos, ’s a’ híres Göttingai Nagÿ Oskolában, Gazdaságot ’a a’ t. tanító ezéles,tudományó , és nagy tapasztalásó Professor Urnák köszönhetik

)( ^