Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

Előbeszéd

XVJi

képest, lassanként majd tsak egészszen külöm- böző nyelvé formálódik által. Nem sokat kü- lombözik é az Árpád és Szerit István Apostoli Király idejebelb magyar nyelv a’ maitól? megmaradtak é az akkori szók , azoknak kimondások ’s a’ t. egyről egyig ? „Ut sylva« foliis pronos mutantur in annos. — Sic vetus verborum interit aetas,(( A’ hóit nyelvekre nézve másképen van a’ dolog p. o. a’ Görög és Rómaira nézve a’ mellyekben az íróknak tekintetek szabja az orthographiai régulákat ’s a’ t. A’ fellyebb mondatfákból lehet már az okát által látni annak , hogy én e’ jelen való könyvben ’s más írásaimban ugyan azon szót külöm- bözö módon írtam ; p. o. ezen szót mely (pectus), hogy a’ többit rövidségnek okáért elhalgassam, miért írtam néha melynek sőt rnellynek néha mejjnek. Felelet azért mivel az íróknál mind a’ három mód szokásban van; azomban az egyik írásmódnak választására épen tsak annyi okom van mint a’másiknak. Tsupán tsak egyformaság (uniformitas) kedvéért pedig ez vagy amaz irds módját követni annyit té- szen, mint tsak okbúi., és egyformaság kedvéért ok nélkül tselekedni valamit.

A’ könyv eleibe való rézmetszésre» vagy képlevélre nézve e’ következendöket véltem leginkább szükségesnek megjegyzeni. Mivel minden kézi - mesterségek , vagy kalapálás , vagy pedig a’ nélkül mennek véghez, erre való nézve a’ mesterség -mívek is , *) kétrend*

*) Első tekintettel úgy láttzik , hogy ezen szó he* lyett mesterségmiv (Kunstprodukt vagy product) ezt a* szót kézmtv helyesebben lehet használni, de mivel a’ manufactúrákban és fábrikákban nem tsak puszta kézzel; hanem iuachinák által is szoktak ez, vagy amaz mívek , productumok készíttetni: errenézve mind a’kétféle íniveknek , tsinálmányoknak egy szóval való jelenté-