Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

— 127

§. ii6.

Öntött betűk, könyvnyomtátó betűk (Buchdruc- kerschriften.)

Az illyetén öntött betűk’ matériájának fele ólom. Éhez két harmad rész piskóltzot (antimonium) és egy rész vasat szoktak tenni. Ha egy kevés veres- vagy sárga - réz tétéíik hozzájok , még sokkal jobbak fognak lenni.

A’ fellyebb megnevezett értzekból a' be* tűk öntetnek , nem pedig kovátsoltatnak. — Erre nézve a’ jó formák a’ mellyeket a' be- tümett/.ök készítenek , legfontosabb eszközök. — Ezek külön minden betűt egy atzélból való stempelre avagy vas rudatska végire kiülve ’s felemelkedve (erhaben) mettzenek hi; a’ mellyen lévő betű bizonyos darab rézbe üttetik , és ez a’ darab réz szokott már a' betű’ formája allyának vagy anya - betűnek (Matrix Matrice) neveztetni. A' midőn a* formák készen vannak, a’fris kezű öntő egy nap /3 ’s négy ezer betűt is meg önt.

A’ mint tudjuk a’ betűknek sokféle nemei vannak. — Német Országban tsákazúgy neveztetni szokott törtírásnak (Fracturschrif- ten) húsz neménél többet számlálnak. —

Legjobb öntött betűket lehet kapni Londonból , Harlemből, Parisból, Lips iából, Jenából, Herlinból, Offenbachból ’s a’ t. Az Olaszok az öntött betűket Ventziábólés Bassanóbúlazok- fcák leginkább kapni.

$. 117.

Plajbásiok.

A' közönséges pia jbászok porrá-tört ólombúi ,' kénköbül és szénből való vegyületből készíttetnek. Az Hlyeket keménységekről és töredékenységekről a'jóféléktől könnyen meg lehet külömböztetni. Egyéberánt még arról is könnyen meg lehet «smérni, hogy a.’gyér-