Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

128 — ty a lángon meggyúladnak. Nemei lyek kel gyanta is van elegyedve , a’mellyek spanyol, viaszk , módjára szoktak égni. A’ jóféle plajbászok a’ fekele czérusszá- ból (cerussa nigra, Reiszbley) készíttetnek. (Ezt az ásványt a’ melly ólom-szürke színű és rendszerént a’vas - és tzínértzeknek szom­szédságokban találtatik , már a’ mai idők­ben nem az értzekhez, hanem az éghető ás­ványokhoz számlálják). A’ pia jbászok készítéseknek módja nagyon egvügyü. — A’ fekete czérussza vagy rajzoló ónak (Reiszbley) fürészszel vékony kistáblák- ba elfürészeltetnek ; — ezek ismét négy szeg­letes oszlópotskákba (Stifte, stylus) felvag­dal tatnak ; annakutánna pedig tsatornálska formán kivőgvelt ludtoll forma kissebb ’s na­gyobb vastagságú fába tétetnek ’s foglaltat­nak. Ha a’faborítéknál az oszlopotskák kur­tábbak ; ekkor ezek közzűl kettőt hármat is egymásra tesznek, míg meg nem telik a’ fá­nak tsatornátskája. Az illyenek az egy osz- lopotskából készültteknél sokkal roszszabbak. A’ nem jófélét avagy a’ közönséges plaj- básznak vegyületét rendszerént nedvesen szokták a’ fájába tenni és foglalni; mivel kiszáradván , az el metéllésre alkalmatlan , és töredékeny. A’ rósz rajzoló ón-ásványból (Reiszbley) plajbászt úgy készítenek, hogy először meg­olvasztják, kénkővel elegyítik, belölle egv lepényt formálnak, a’ midőn pedig“ kihűl és meghidegszik , vékony kis oszlopotskák vagy veszsző formákra feldárabolják. Illyetén plaj­bászok készülnek már nevezetesen Németor­szágban Passau , Regensburg ’s a’ t. vidékein találtatni szokott rajszón-ásvánvból. Német Országban sok plaibászt készíte­nek nevezetesen Norimbergában , Augsburg- ban, Schwabachban > Fürthben , Potsdámban ’s a’ t. Az

Next

/
Thumbnails
Contents