Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

107 a' fertály-és óra - kalapátsnak, két harangots- kára való ütések által a/- irtot megjelentik. Az illyek ütő óráknak (Schlaguhren) nevez­tetnek. Masoknak ellenben tsak mutató esz. közeik vannak. Némelly ütöórák , ha az em* bér azokon bizonyos eszközt meg iUet az órát ismét elverik; á’ mellyek UmélütG — repetaló- órdknnk szoktak neveztetni. — Egy Szakszó- niai Stein nevű órás oily mesterségesen tudja igazítani \s alkalmaztatni, az ismétü,tfi-6rákut, hogy azok nappal úgy ütnek mint a’ rend»- szerént való fertályos órák; estveli kilentz órától pedig másnap reggeli hét óráig min­den fertály után az órát is el verik. Az éjj- szaki időre nézve az illyetén készületü órák felette jók és alkalmatosok. A’ mesterséges órákra tartoznak az égvis- gáláshoz tartozó vagy astronomiai órák, — Egy Párisi órás, la Éandnak tudósítása sze­rint , a’ nemzeti tudós intézetnek (National-In- stitut) olly jeles készületü billegös-órát (Pen­deluhr) mutatott bé ; a’ melly elmés, újjon- nan feltalált és pontomos mechanismusa által, minden égi - testeknek mozgásokat, «öt meg azoknak fogyatkozásaikat is (ekli- psen) 2.5,000 esztendeig tartó periódusban vagy idő szakazban elöl adja. — Ezeknek a’mester­séges machináknak mozgások , sullyok (Ge­wichte) és rugók által esnek meg. A’ lorony- és fal-óráknak ("Wanduhren) mozgások az elsőbb mód által, — az asztali - és zseb-óráké pedig az utolsóbb módon megyen véghez. A’ zseb - óráknak ("a’ mellyek mindenféle órák között legnagyobb számmal találtatnak) nevezel sebb részeik ezek: a’ rúgótokba (Fe­dergehäuse) helyheztetett rúeójok, , a’mellyek a’ legjobb magod zott atzélbol vannak készít­ve ; — a’ lefntzok , tsiga - kerekek , minutum kerekek , fenékkerekek (Bodenrád) , koranakere- kek ("Kroniad), fogaskerekek, orsójuk, vagy orsó»

Next

/
Thumbnails
Contents