Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

P

kerekek (Spindel), haisiálrugójok (Spiral) hajtár kerekek (Getriebe) ’s a’ t.

Minden értzbölvaló órának a’ kerekei, atzélbólvaló hengerre vagy tengelyre vannak alkalmaztatva. — A’ kerekeknek tengelyeken, töbnyire egy kis atzélból való or- sótska van bizonyos számú vékony bevágásokkal, — A’ legközelebb való. keréknek fogai ezekbe vágódnak, és az egész eszköz ezen. mód által tétetik mozgásba. A’ rugó órákra nézve a’ mozgató erő egy atzélból való tsiga- rúgó által mérsékeltetik , a’ mellyet nem- nyugvónak (Unruhe^ szoktak neve/ni. — A’ sullyos vagy pondusos órákra nézve ez; —. függő vagy perpendikel által esik meg.

A’ zsebórának külső részei : a’ mutató- táblája, és az aranyból, ezüstből vagy tomba kból való tokja, a’ mellybe a’ mutatótábla felett egy domború üveg van téve. — Némelly zseb óráknak két, három tokok is van. A’ külső rendszerint, külömböző színű bőrrel, vagy tekenős békának héjjából készült vékony lappal van bé borítva.

Külömböző nemükre szoktak felosztatni úgymint : Ddmnórákra , vaddszórájtra cylinder- qrákra , iutzetőrdkra (Dut/.uhren) a’ mellyeket a’ fábrikákban tutzetenkint adnak el, és ezek rendszerint roszszak szoktak lenni. — Egyéb- eránt a’, zsebórákat a'hol készíttetnek ; azoknak az Országoknak és városoknak nev^k szerent szokták el nevezni.

$• 9'*

Óra - fábriktik.

Legtöbb órákat készítenek Londonban, Páriában, Augsburgban, Bétsben , Genevá- ban , Locleben , és Chaux de Fondban , Neuf- «vhatel mellett Helvétziában *s a’ t. Innét származnak ezek a* nevezetek : Londoni, Párisi, Helvetziai órák *s a! t.

— 108 '~