Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
87 —’gömbölyűk avagy úgy neveztetett madárnyelvük , fél gömbölyűk, lapossak , három szegeletük , és négy szegeletük. A’ külső színeken (superficies) ezeknek egymást keresztülvágó sürü lineában menő bé mettzések vannak, a’ mellyek azokon a’ Teszelömetzöktöl vésőkkel szoktak mettzetni. (Most ezeket különös machinák által is készítik) Ezek a* mettzések rendszerént vágásoknak neveztetnek. A’ szerint a’ mint a’ resze- löknek vágások nagy, durva, vékony és faiin; avagy a’ szerint a’mint azok erő-ssen reszelnek , vagy pedig inkáhb tsak palléroznak , mint hirtelen sok részeiktől megfosztanák az értzeket, durva - reszelőkre és simító - reszetökre osztatnak el. — A’ legdurvább vágásúak kar- reszelôknfik (Armfeilen) neveztetnek ; mivel az azokkal való dolgozás nem tsak a’ kéz egy részének , hanem az egész karnak erejét megkívánja. Azok a’ reszelek a’ mellyeknek fogaik egymástól olly távol vannak, hogy azok között egyenes téretskék vagy helyek maradnak , ráspolyoknak mondatnak , és a’szarunak ’s fának raspolyozására szoktak véllek élni. A’ tüsöknek vagy tötsinálóknak köszörü- kő forma reszelöjök is van , a’ mellyel a’ tóhegyének köszörülésére élnek. A’ midőn a’ reszelők bémettzettekavagy megvagdaltattak , — azután megÖdzetr.ek, és épen ebben áll már a’ reszelő fábrikán- soknak legnagyobb mesterségek. Az. edzésnek úgy kelL megesni., hogy azokkal atzélt is lehessen reszelni. Fúrónak, neveztetnek azok a’ vasból, a- tzél hegyű eszközök a’ mellyeket, az asztalosok átsok , bodnárok ’s más sok mesteremberek szoktak használni , hogy azoknak kö- r.öskörül való nyomó mozgatások által a’ fánkövön -értzeken ’s a’ t. keresztül, gömbölyű lyukakat lehessen fúrni.
