Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
ran meg is aranyozzák. — A’ kerek atzélgom* bokát mind a’ domborúkat, mind pedig a’ia- possakat, esztergályozni szokták; az azokon lévő ékességeket pedig béllyeges vasakkal (Stärapel) ütik azokra; némellyeket pedig hozzájok forrasztják, avagy a' gombba foglalják bé. A’ sok szegeletüeket ellenben reszelik és köszörülik. A’ fölöknek azokhoz való ragasztások forrasztás által esik meg. Végre pedig minden a’ készítésekre megkívántató munkánaK vége lévén, kipalléroztatnak. §. 67. Atzélgomb - f(ibrikák. Legszebb atzélgombokat készítenek Angliádban a’ Sohoi, Scheffildi és Birminghami fábrikákban ; mindazáltal a’ Német Országi fábrikákban is sok szép illyen nemű portékák készíttetnek, -—p. o. Iserloheben , Hamburgban, Lübeckben, Berlinben, Bétsben, Lipsiában ’s a* t. Főképen pedig ezen megnevezett helyeken, tellyes tömötségü avagy massiv gombok szoktak míveltetni. A’ tel* lyes tömötségü gombokon oliyatén értzböl való gombok értetnek a’ mellyek nem üres- sek, hanem áltáljában merő értzekböl állanak. §. 68. Tsattok. A* tsattok , a’ mesterségnek ollyan mívei a' mellyeknek föképen az a’hasznok van, hogy azok által valamelly szíjnak vagy kötölléknek két végét szabad tettzésünk szerint rövidebbre vagy hoszszabbra , egymással öszve köthessük. Vannak aranyból, ezüstből, tombackból, atzélból, vasból ’s a' t. készült tsattok. Atzélból és vasból nevezetesen felette sok külömbözö nemű tsattokat szoktak készíteni úgymint: tzipötsattokat