Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

strimflikötö-kengyelsvíj, -gyeplő, - zahola- tsattokat 's a’ t. Formájokra nézve, szegletesek, kerekek , hoszszúkás kerekek Vagy ová- íisok, egyéneoek vagy görbére hajtottak ’s á’ ti

§. 69.

Tsatt -fábrikák.

A’ mellyekben ezek a’portékák atzélból ; vasból, avagy más értzekkel elegyítve (Cora- positiók) készíttetnek. —

A’ legjobb tsattok , és azok a* mellyek ézüsttel vannak kirakva és futtatva Angliában a’ Sohoi és Birminghami ’s a’ t. fábri- kákban készülnek. Az ezen Országban esztendőnként készült, at/.éllal plattiroztatott (simittatotl)j portékáknak betsét 4,000,000 f. sterlingre: az ezek körül dolgozó személlyek számat pedig 70,000 teszik. Frantfcia Országban is, nevezetesen Párisban. Theuxben , Givonneben, ’s más hely eken sok illyetén nemű nevezetes portékákat szoktak készíteni. A’ német fábrikák kÖzzül ezen tekintetben jnegkülömbö/.tetik magokat az , Iserlohéi, Nürnbergi, Suhlai, Wriezeni az Odera mellett, Lüttichi. ’s a’ t. Kiváltképen pedig Schmalkalden , és Cseh Országban Peterswald nevű falu tsatt - fábrikáikról híresek. Az elsőbben nevezetesen sok külomböző nemű tsattokat készítenek, úgymint: félhold ’s más formájú heveder - kengyel szíj-kantár, ’s a’ t. tsattokat. Ezeknek ott mindenféle nemeit feketén , és megtzinezveis lehet kapni, vagy találni. Péterswáldban magában sok száz tsatt-tsinálók vannak, a’ kik; nem* tsak atzélból, hanem elegyített értzekből is (compositio) dolgoznak, nevezetesen pedig felette sok tzipö tsattokat küldöznek széllyel Európának minden nagyobb vásár, piátUaira.