Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

minden esztendőben majd tsak nem ao,ooo iont. A’ Lüttichi drót felette jó.

Frantzia Országnak nevezetesebb Tartománnyal, a’ mellyenben legtöbb drótot kép szítenek ezek; —

Normandia.

Az ezen Tartományból való drót a’német dróthoz hasonlít, (tsak hogy egy kevéssé tö- redékenyebb) és a* legfájinabb gerebendrót* túl a’ 6-dik numerusuig megy. Hat. fontos fakótokban szokták el küldözni,

Champagne.

Az ezen Tartományban készíttetni szokott drót durva, és 10 fontos pákátokban, adatik el.

Bourgogne. *

A’ Bourgognei,(Bugonyi)drótok többnyire vastagok. —A* iegvéknyabbak lúdtollnyi , a’ legvastagabbak pedigkis ujnyi vastagsá gúak ; és főkepen a’ veres és sárga rézből való edényeknek, medentzéknek, fazekaknak, üstöknek ’s a’ t. a’ bészegésekre szokták használni. A’ honnan ezeket a’ drótokat rézmíves drótoknak nevezik. —

A’ frantzia drótoknak minden nemeid többnyire szálkások és töredékenyek szoktak lenni.

.57»

Drót munkált,

Vasdrótbúl (sárga rézdrótbül is) námelly mesterségre tartozó dolgok és sok mesterség- mívei készíttetnek, úgymint; —

Strikkofótök , V. kötőtök.

Többnyire az illyetén töket akkoy szokták tsinálni vagy tsináltatni a’ vásárosok, vassal kereskedők; a’midőn nállok Hlyeket keresnek. Jóféle vasdrótot vesznek elöl a' megkívántat« hoszszaságra, ollóval elvagdal- jàk, mind a’ két végit reszelövel gömbölyű-