Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

Tereszelik; e’ meg esvén a’ kötőtök is ké* ezen vannak.

Horgok,

Ezeket görbitö fogóval tsinálják; sokszor gyermekek is. Vannak és találtatnak tzinezettek , és tzinezés nélkül válók. Az elsőbbek jobbak , mivel a* ro’sdanem fogja olly könny-en meg.

Madár kalitkák,

A’ kalitkának nem tsak az allyán lévő deszkájába helyheztetnek vas rudatskákat, hanem azokat egymással fájin drótok által által öszvekötik és az azok között lévő köz hézagokat, a’drótoknak egymástól való rendes távolságát megtartván , tsinosan bészö- vik. — Sok helyeken ezeket leginkább sárga rézből tsinálják, nevezetesen Stajermárkban, Norimbergában , Iserloheben ’s a’ t.

Rosták.

Ezek az esmeretes és hasznos eszközöknek az allyok , vastagabb ’s véknyabb drótokból, machinák által szokott szövetni és öszve fonattatni. Föképen Cseh Országban , Szaltzburgban , Kárnioliában ’s a’ t. készíttetnek.

Papiros tsináló formák.

Ezek drótbúi fonatott fenékből állanak; a’ naellyekkel a’ papiros malmokban formák gyanánt élnek; a’ mellyekben az öszvetöre- tett rongybúi való híg maszszát vagy pépet kiterjesztik , és egy árkus papirosnak formálják.

Vakarókefék (Kratzbürsten) avagy fájin drótból öszve hajtogatott drótok , a’mellyek- nek a’ többek között az értzekböl dolgozó mesteremberek azt a’ hasznokat veszik , hogy azokkal a’ műhelyen lévő értz - vagy reszelö- port öszve seprik.

Gerebenek ’s a’ t.

Erek ollyan eszközök, a’ mellyek általa* ^endár-és lenszöszt, a’ pozdorjától tsepű-