Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

I. Védjegy- és mintaügyünk függetlenítése

6

lom a másik állam területére nézve is, külön lajstromozás nélkül megszerezhető vagyis a védjegyeknek és mintáknak Magyarországon történő belajstromozásával a védjegy- és mintaoltalom Ausztriában (úgyszintén Bosznia és Herczegovina területére) is megszereztetik és viszont.

2. Az osztrák hatóságnak magyar területre is kiterjedő jurisdikcziójának véget vetett, vagyis lehetővé tette, hogy az alábbi keresetek nemcsak a hazai, hanem a másik állam illetékes hatósága előtt is megindíthatok.

Ilyenek :

a) az Ausztriában belajstromozott védjegyek törlésére irányuló keresetek régebbi, jogérvényesen fennálló árújegyhez való hasonlóság Étlapján ;

b) keresetek korábbi használat alapján;

c) keresetek névhez, czímerhez, czéghez vagy telepmegjelölésekhez való jog alapján;

d) megállapítási keresetek, vagyis annak megállapítására irányuló keresetek, hogy valakit valamely árújegy kizárólagos használati joga korábbi elsőbbséggel biró árújegy fennállása daczára is megillet ;

e) valamely árújegynek szabadjegy minősége alapján való törlésére irányuló keresetek (ez utóbbiak azonban csak a lajstromozástól számított három éven belül, a mely időn túl az árújegy már csak a hazai államnak illetékes hatósága előtt támadható meg).

Mindazonáltal az ily védjegyperekben hozott ítélet csupán a magyar állam területén bír joghatállyal, vagyis a magyar hatóságok előtt megtámadott osztrák külföldi védjegynek Magyar-