Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

I. Védjegy- és mintaügyünk függetlenítése

7

ország területére kiható védjegyoltalma megszűnik. Mindez természetesen áll Ausztriára nézve is.

Ezen felsorolásban elsősorban a védjegyekre vonatkozó keresetek vannak taxatíve felemlítve, de az idevágó határozmányokat a mintákra is alkalmazni kell. Természetszerűleg ez csakis azon keresetekre vonatkozhat, a melyek a mintaoltalmi jog természetével megegyeznek. így pl. a felsorolás a) pontjában említett, hasonlóságon alapuló védj egy törlési perek a mintákra kiterjesztést és alkalmazást nem nyerhetnek a mintaoltalmi jog lényegének eltérő volta miatt; mert a minta- oltalmi jog szabályozása tárgyában 107709/907. K. M. szám alatt kiadott rendelet a megtévesztő hasonlóság alapján a mintaoltalmi jog törlését nem ismeri, a felsorolás b), c) és e) pontjában említett védjegyperek pedig mintákra azért nem alkalmazhatók, mert a fent idézett miniszteri rendelet ily mintaoltalmi jog érvénytelenítése iránti kereseteket hern ismer. Egyedül csak adj pontban említett terjedelem és korábbi tulajdoni jog megállapítása iránti kereset az, a mely úgy védjegyekre, mint mintákra egyaránt alkalmazható.

3. Az Ausztriában belajstromozott árújegy oltalmát a magyar hatóság Magyarország területére nézve megtagadhatja, ha az árú magyar származásra utal. Jelen intézkedés azt a czélt tűzi ki ezáltal, hogy az osztrák ipar a magyarországi fogyasztásra szánt termékeit a magyar vásárló közönség megtévesztése czéljából magyar származásra utaló árújegyekkel, magyar emblémákkal, magyar történeti nevekkel ellátva forgalomba ne hozhassa.