Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)
Függelék
128 Ellenben a két állam mindegyikének joga lesz arra, hogy olyan árúmegjelöléseket a lajstromozásból kizárjon, a melyeknek összbenyomásuk szerint azért, mert a nemzeti színeket heraldikai sorrendjükben és irányukban használják, vagy ezen állam nemzeti jelképeit, szobrait és építészeti műveit, vagy ezen állam történeti, vagy az államélet, a művészet vagy a tudomány terén kitűnt híres személyiségeinek nevét vagy ábrázolását alkalmazzák, a fogyasztóra akként kellene hatniok, hogy nyilvánvalóan az árúnak ezen államból való származására utalnak, feltéve, hogy az árúmegjelölésben egyúttal elegendő világossággal az árú valódi származása (hely vagy ország) vagy az a körülmény, hogy az árú nem ezen államból származik, megjelölve nincs, vagy az árújegyből ki nem vehető. A nemzeti szineknek, felírások, díszítések stb., valamint keretvonalak czéljaira az árújegy alkotórészeiképen leendő felhasználása egyedül és önmagában véve nem fog az árú származási helyére mutató utalásnak tekintetni. Az előző határozmányok értelmében oltalomban részesíthető árújegygyel, annak lajstromozott alakjában ellátott árú forgalma, valamint ezen árújegy használata üzleti közlésekben nem fog azon a czímen, hogy az árú származása iránt megtévesztő, a két állam egyikében sem megakadályoztatni. Annak a kérdésnek a megítélésénél, hogy valamely árú kiállítása vagy megjelölése, a mennyiben az árújegyként lajstromozva nincs, vagy valamely lajstromozott árújegyhez esetleg hozzátett toldások az árú származása iránti megtévesztésre alkalmasak-e, az előző bekezdésekben foglalt határozmányok alkalmazandók. 6. Az oltalom megtagadásának az 5. pontban biztosított jogával, legkésőbb a másik állam hatósága által beküldött árújegy beérkezésétől számított egy éven belül kell élni és erről a beküldő hatóságot ezen idő alatt kell értesíteni. Ez alkalommal az oltalom megtagadását meg kell okolni. Az árújegyet eredetileg lajstromozó államnak az oltalom megtagadásáról értesített hatósága erről a bejelentőt azonnal értesíti. A megtagadás ellen a bejelentőt ugyanolyan jogorvoslat illeti meg, mintha az árújegyet
