Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

Függelék

129 közvetlenül abban az államban jelentette volna be, a melyben az oltalom megtagadtatott. Ezen jogorvoslatok határideje azon időpontban kez­dődik, a midőn a másik állam hatóságának az oltalom megtagadásáról szóló értesítése kézbesíttetett. 7. A két állam mindegyike a 2. pontban említett személyek javára ezen állam illetékes hatóságánál lajstro­mozott vagy megújított minden árújegy után darabonkint a lajstromozási illeték 25 százalékát és az említett szemé­lyek javára letett minden mustra vagy minta után dara­bonkint vagy elzárt csomagonkint a letéti díj 25 százalékát a másik államnak a lajstromozási, letételi és kihirdetési költségek fedezetéül megtéríteni köteles. Ez a megtérítés a mustrákat és mintákat illetőleg csak a 3. pont 3. bekezdésében említett előfeltétel be­következése után kezdődik. 8. Külföldi vállalatok árujegyeinek és oly személyek mustráinak vagy mintáinak oltalma tekintetében, a kik­nek a két állam egyikének területén sincs lakásuk vagy üzleti telepük, az illető államokkal kötött szerződések irányadók. Ezek a vállalatok és személyek árújegyeiket, mustrái­kat és mintáikat csupán a két állam egyikére nézve is lajstromoztathatják az illetékes lajstromozó hatóságnál Budapesten vagy Wienben. Ezen határozmányok nem érintik valamely árújegynek, mustrának vagy mintának a két állam egyikében a jelen szerződés életbelépte előtt történt letétele által megszerzett elsőbbségét. Bányász : Védjegy és mintaoltalom. 9

Next

/
Thumbnails
Contents