Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
727 A táblázatban a segédszemélyzet összes száma és a vállalatoknál alkalmazott segédek száma közt mutatkozó eltérés onnan ered, hogy több segéd a népszámlálás idejében munka nélkül volt, vagy különböző vállalatoknál volt munkában, vagy elmulasztotta annak a bevallását, hogy mely vállalatnál van alkalmazva. À vállalatok és az önálló vállalkozók számában mutatkozó eltérésnek pedig az az oka, hogy a vállalatok számában a nem egyéni vállalkozók, tehát pl. társvállalkozók, részvénytársaságok, községek stb. mint nyomda vagy könyvkötő műhely tulajdonosok is bent foglaltatnak. Megjegyzem továbbá, hogy a könyvkötő műhelyek között csak az önálló vállalatok szerepelnek, ellenben a nyomdai vállalatokkal szoros kapcsolatban a nyomda czéljaira fentartott műhelyek nincsenek befoglalva. Magyarország hírlapjairól és folyóiratairól az 1897 év elején a »Magyar Könyvszemle« 5-ik (1897. évi) folyamának 3-ik füzete következő összeállítást közli : Megjelent Magyarországon az 1897. év elején magyar nyelven : Politika napilap ........................ 46 Szaklap .... 212 Politikai hetilap............................ 64 Vidéki lap nem politikai tartaVegyestartalmu képes lap .... 12 lommal . . 181 Egyházi és iskolai lap................ 49 Hirdetési lap . . 11 Szépirodalmi és vegyes tartalmú Folyóirat . . . 290 lap........................................ 16 Vegyes melléklap 45 Humorisztikus lap........................ 11 Összesen 937 A magyar nyelvüeken kívül Magyarországon 211 lap és folyóirat jelent meg az 1897. év elején idegen nyelven, és pedig Budapestsn 93, vidéken 118. Ezek közül 48 magyarul is megjelenik s igy a magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok előbb közölt számában (937) is benn foglaltatik. Ebből látható, hogy Gutenberg művészetét csak a legújabb időben tudjuk kellőleg megbecsülni, melynek az egész világot egy csapással kellett volna a maga számára meghódítania. Az persze más kérdés, hogy a könyvnyomdaipar mai napság mennyiben biztosítja az egyén életfentartását. Tudjuk, hogy a viszonyok folytonos változása, az életszükségletek szüntelen drágulása a könyvnyomdászok helyzetét is súlyosan érinti s ez által kénytelenek mindig nagyobb igényekkel föllépni. Másrészt a mérhetetlen verseny a könyvnyomdái termékek árát annyira lenyomta, hogy szinte lehetetlennek látszik az árak visszaesését elviselni. Az újkor összes találmányai, melyek az olcsóbb termelést előmozdítani akarják, nem elegendők arra, hogy a közönség által követelt olcsóbb árakat ellensúlyozhassák. A papiros sekélyes, tehát olcsó előállítása ; a nyomtató-festék belső tartalmának gyöngitése ; a betűanyag rosszabb minősége s végül a gépek gyorsabb munkája: mindez nem elegendő az árak alacsonyságát csak némi- kép is pótolni. Nagy probléma előtt állunk, a melynek szerencsés megoldása után remélhetjük csak könyvnyomdaiparunk további fölvirágzását. Minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével mégis csak sikerülni
