Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
711 A gyár területe 92 hold, melyből 30.300 Q-m. van beépítve. Tizenöt, összesen 200 lóerejü motor képezi a hajtóerőt, melyeket 8 gőzkazán (700 m2 futófelülettel) táplál. Az anyag- és áruforgalmat a gyári vasút (800 m. hosszaságban széles-, és 4 kilométer hosszaságban keskenyvágányu vasút) közvetíti. A gyár összes nyersanyagait közvetetten szomszédságból szerzi be, legnagyobbrészt saját bányáiból és erdeiből ; és pedig vaskovandot Borsabányából, rézkovandot Tatasbányából, alunitet Beregszászból, mészkövet Runkulból, tűzálló agyagot Budfaluból, barnakövet Jakobényből és sót a rónaszéki és szlatinai állami sóbányákból. A gyárnak fafogyasztása, melyet részben a saját tulajdonát képező 5000 holdnyi, részben a kincstártól bérelt 35.000 holdnyi erdőkből fedez, 130.000 köbméter. A gyári tisztviselők száma 40, a gyári munkásoké 468 és azokkal együtt, kik a famanipuláczióval foglalkoznak, 1234. A gyárnak termelése a főbb czikkekben métermázsákban következő : Kénsav 50.000 ; kénsavasnatron 20.000 ; glaubersó 4.000 ; calcinált szóda 4.000 ; marónátron 7,000 ; kristályos szóda 9.000 ; chlormész 4.000 ; rézvitriol 7.000; timsó 4.000; kénsavas aluminium 8.000; chloraluminium 1.200; raffinált salétrom 500 ; sósav 5.000 ; chamotteáruk 8.000 ; eczetesszenczia 4.000 ; faszesz 1.100; ólomczukor 1.000; kátrány 4.000; aceton 500 ; faszén 35.000. Ezeken kívül kisebb mennyiségekben : szurok, guajacol, kreosot. Kivitel Angliába, Németországba, Svájczba, Belgiumba, Olaszországba, különösen pedig a Balkán államokba. — Érdekes kémiai vállalat a zalatnai (Erdély), mely a magyar királyi bányászati hivatal igazgatósága alatt áll. Az ottani bányaművekkel (aranybeváltó hivatal) van összeköttetésben és az aranyat tartalmazó kovandok pörkölési terményeit a legczélszerübben értékesíti. Kénsav, vasvitriol és kén mellett szénkéneget is termelnek és finomítanak. A zalatnai szénkéneggyár most az egyedüli Magyarországban, mert a másik Rajecz-Tepliczen (Trencsénm.) nehány év előtt leégett és azóta újra fel nem építtetett. Az egy zalatnai gyár nem képes a hazai szénkéneg szükségletet kielégíteni, úgy hogy kénytelenek vagyunk jelentékeny mennyiséget külföldről behozni. A »Kénsavmütrágya- és kémiaiipar-részvénytársaság Hungária«, két nagy gyárat állított fel Budapesten és Zsolnán. Az első 1891-ben, a második 1892-ben jött üzembe. A részvénytársaság alapítása a szomolnokhutai állami kénkovandbányák eladásával van összefüggésben, melyek a társaságnak csak azon feltétel alatt engedtettek át, hogy az országban három kénsavgyárat állítson fel. Hogy ezen feltételeknek megfeleljen, Fiúméban is nagy telket szereztek, de egy harmadik gyár felállítása a jelenlegi különösen kedvezőtlen visznyok miatt elhalasztatott. A »Hungariac részvénytársaság gyárai, a mi a berendezésüket illeti,
