Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

712 mintaszerűek és rendkívüli term előkép ess égüek. A budapesti gyár 3 kénsav- kamarával (együtt 28.000 m3 térfogattal) és 6 platin-készülékkel van ellátva. A hajtóerő összesen 435 lóerő. A zsolnai gyárnak két kamarája van (együtt 800 m3), de az itt termelt kénsavat maga a társaság használja fel szuperfoszfát előállítására. De a buda­pesti gyár is, ha különböző fokú kénsavban nem épen jelentéktelen kelendő­séget tud is felmutatni, ezen első és főtermékét más czikkek előállítására fordítja, első sorban is szuperfoszfát gyártásra, aztán kénsavas aluminium, vas- és rézvitriol és folyékony szénsav készítésére. A kénsav árak most oly nyomottak, hogy a gyárak kényszeritvék ezen gyártmányuk jobb értékesítéséről gondoskodni, a mint azt már előbb bővebben tárgyaltuk. A mint látjuk, az országban egy egész sor kénsavgyár van ; sőt még egy járul hozzájuk egy brassói gyár, mely az arad-brassói pyritbáuya-részvény- társaság birtokában van s melyet csak azért nem emlitettünk fel, mert a kiállításon nem volt képviselve. Daczára ezen, mint mondottuk, tekintélyes számú gyárnak, mégis igen jelentékeny mennyiségű kénsavat hoznak be s aránylag keveset visznek ki. Ez, a mint már más helyen bővebben kifejtettük, nem onnan van, mintha gyáraink nem volnának eléggé termelőképesek. Az ok a roppant külföldi versenyben rejlik. Hogy sikerülni fog-e ezt itt az országban legyőzni és kénsavszükségletünket, melyet pyrittermelésünkből a kivitel és behozatal figyelembevételével évenként 2.166 waggonra (kerek­számban 2.200 q) becsülünk, belföldi gyártmánynyal teljesen és nem mint most csak kétharmadig fedeznünk, arra nézve némi tájékoztatást nyújt az, a mit már a kénsavgyártás viszonyainak ismertetésénei előadtunk. A legújabb nagy kémiai gyár az amnioniak-szódagyár Marosujvártt (Alsó-Fehérmegye). Ez a két millió forint tőkével berendezett gyár csak ezen évben került üzembe. A gyár hivatva van iparunk érzékeny szükségletét ki­elégíteni, mert jelenleg az egyedüli, mely a szódagyártást, még pedig modern módon és nagy stylben (a szódagyártás jelenlegi viszonyai mellett Európában, ez egyedül lehetséges) űzi. Jelenlegi berendezésével képes évenként 1.000 waggon 98°/o-os calcinált szódát előállítani, de már a felépítés alkalmával gondoskodtak arról, hogy aránylag csekély kibővítésekkel a termelést 2.000 waggonra lehessen emelni. A marosujvári gyár 1.000 waggon calc, szóda gyártására használ 55.000 m3 sóiét (Salzsoole), 1.300 waggon mészkövet, mintegy 10 waggon kénsavas ammoníákot és körülbelől 1.200 waggon (petro- zsényi) szenet. A gyár körülbelől 300 waggon kristályos szódát is készít. Az áruforgalmi statisztikában 1894. évre a szódabehozatal 1.500 waggont, a kivitel 64-et tesz ki ; a behozatal értéke 684.941 forint és a kivitelé 35.440 torint. Feltehető (miután az országban szódát nem készítettek), hogy a behozatal­képen szereplő 1.500 waggon az ország szódaszükségletét képviseli. így tehát a marosujvári gyár jelenleg ezen szükséglet kétharmadát fedezhetné. A szódánál bár csekélyebb, de azért épen nem jelentéktelen szerepet játszik nálunk a hamuzsir gyártása. Az árustatisztika szerint 1894-ben a bevitel 48 waggon körül volt 71.790 frt értékben, a kivitel 126 waggon körül, 220.325 frt értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents