Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
6ü6 mostani állapot, hogy a hazai róka-, nyesi-, görénybőrházalók összevásárolják a nyersanyagot, melyet aztán az iparosaink kénytelenek Lipcséből hozatni. A munkások és inasok a szűcsiparban egészben véve meg vannak elégedve, úgy hogy sztrájktól nem igen kell tartani. Csak az a baj még, hogy a munkaévad mindössze 4—5 hónapig tart;, a nyári hónapokban az állami szállítások vagy a kivitel révén kellene a munkásoknak állandóbb foglalkozást biztosítani. Az ezredéves kiállításon igen szép szűcsmunkákat láttunk, többek közt egy magyar parasztházat, melynek minden része szőrmeáruból volt előállítva. Feltűnt ez valamennyi látogatónak, és kiemelte azt számos külföldi hírlap, a mi ismét azt bizonyítja, hogy milyen hálás dolog a kiállításokon eltérni a sablontól. Egyébiránt a magyar szűcsöknek külföldön is jó hírük van ; a legelőkelőbb párisi czégeknél a jó munkások zömét magyarok képezik és egyes előkelő párisi szűcsök tőlünk kerültek oda. Életképes iparág ez, melynek nagy jövője lehetne. Egyes különlegességeit, minők pl. a dohányzacskók »kostök« szívesen vásárolták a külföldiek. A kereskedelmi muzeum háziipari bazárában egy kis-új szállási szűcsmester »pélerine«-ket állított ki, melyek Izabella főher- czegnő támogatása mellett a legmagasabb körökben is divatba jöttek, sőt külföldre is szállíttattak. Ép igykezdenek divatba jönni a prémes mellények is, melyeket a 1 főúri kastélyokban reggeli toiletteknek viselnek. De itt ismét csak azt kell hangoztatnunk, hogy a félgyártmányok tekintetében még nagyon is a külföldre vagyunk utalva. 3. Fehérnemüek, dívatczíkkek, vállfűzök, ágynemüek. Bízvást mondhatjuk, hogy fehérnemű-iparunk 1885-höz képest határozott haladást mutat föl, mert itt a kisebb ipar teljesen megállja a helyet a gyáriparral azaz a külföldi behozatallal szemben. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy újabb nagy telepek nálunk nem keletkeztek. Fontos szerepet visz itt a háziipar, mely sok ezer nőnek nyújt tisztes keresetet. Eredetiséggel itt nem dicsekedhetünk, mert a párisi és a bécsi divatot kell követnünk (Berlin itt nem mérvadó), de ízlés tekintetében haladtunk és készítményeink kivitele és szolidsága mérközhetik a bécsiekével ; nevezetesen mondhatjuk ezt a monogrammos hímzésekről és a kézi burkolásokról, mig a virághimzésnél és a finom à jour munkákban Csehországgal és Bajorország déli telepeivel árra nézve nem versenyezhetünk, a mig földmívelő népünket meg nem nyerjük ennek az iparágnak. Legújabban a kereskedelmi muzeum háziipari osztálya a Komárom megyei Hetén}7 községben eddig csak házi szükségletre előállított, azonban minden uritoilette igényeit is kielégiteni alkalmas fehér varrottas à jour munkákat hozza forgalomba. Vevőközönségünk ízlése 1885 óta finomodott, de piaczunk verseny- képessége is növekedett, czikkeink kivitele szolidabb lett és tűnni kezd az a szokás, hogy a közönség minden csekélységért Bécsbe fordul. A nagyobb fehérnemü-üzletek külföldi, főleg párisi minták nyomán fej
