Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat
67 Nálunk a földtan gyakorlati téren való alkalmazásának kiváló fontosságát az irányadó körök felismerték és a m. kir. földtani intézetnél 1883-ban egy, a bányászat szükségleteit szolgáló, 1893. óta az agronomiai felvételekre és a vízügyek (u. m. védőterületek, artézi kutak, fúrások stb.), valamint a vasúti munkálatok geológiai kérdéseinek megoldására rendszeresittetett egy-egy geológiai állás, melyek fokozatos kibővítésével mintegy közeledünk a földtan életbevágó fontosságának elismerése, azaz az amerikai irány felé. E téren felülmúlja a nagy amerikai Unió a többi államokat, a mennyiben a geológia kellő jelentőségét régen elismerte és földtani felvételi intézményeinek nagyszabású, sokoldalú, minden irányt és igényt kielégítő szervezete máris a legszebb gyümölcsöket hozza. A nagyszerű tudományos munkálkodás mellett nincs ott országút, vasút, csatornaépítés, vizszabályozás, áradás elleni védekezés, nem nyittatik kőfejtés vagy bányaterület, melynek kezdeményezésénél az arra hivatott geológus véleménye meg nem hallgattatnék. Magyarországon már számottevő azon nemzetgazdasági tőke, mely a földtani kutatások eredményeinek ignorálása következtében a fent elősorolt munkanemeknél veszendőbe ment. Ez okból, de különösen a bányászatnak lendületes fejlődése érdekében czélszerii lenne a 'pénzügyminisztérium bányászati ügyosztályával kapcsolatban egy, a kezdetben felemlített kutatási bizottsághoz hasonló intézménynek újból felállitása, mely a ni. kir. földtani intézet útmutatása alapján az ország arra alkalmas területén feltárási munkálatokat és mély ség fúr ásókat is végezni hivatva volna. E tekintetben Németország áll előttünk követendő példaképen, mely bányászatának felvirágozását nemcsak az összes bányászat fölötti czélszerü állami őrködésnek köszöni, hanem annak is, hogy újabban a bányakutatásnak egyik ágazata, tudniillik a mélyfúrás, az állam részéről különösen fejlesz- tetett, a mi az érdekelt vidék anyagi jólétének emeléséhez gyakran lényegesen hozzájárult, sőt sok helyen életképes bányaipart is teremtett. Északnémetország lapátos vidékein, a hol aránylag kevés a mély völgy, az állami bányák gondnoksága az ásványkincsek fölfedezését már több év óta itt-ott mélyfúrásokkal kísérletté meg. E fúrásokkal néha nagy mélységre hatolt le. Már az 1846-ik évben a »Neusalzwerk« nevű sótelepen 696's méterre fúrtak le. A német nagy kőszén- és kősókincsek (nevezetesen a kálisók) felfedezését kizárólag mélyfúrásoknak köszönhetni. Az elért fényes eredmények után 1865. óta a föld belsejének kikutatására a német állami költségvetésben évente egy bizonyos összeg van felvéve és a Schönebek nevű sótelepen mélyfúrásokra egy központi állomás szerveztetett. A mélyfúrásoknak kiváló előhaladását újabban ezen állomásnak köszönhetni, mely munkálatait a legnagyobb mélységben páratlan sebességgel és biztonsággal végzi. 5*
