Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat
68 Mellékesen megemlítem, hogy a legmélyebb fúrt lyukak Berlintől délre, Sperenberg környékén mélyittettek, a melyeknek egyike 1871 -ik évben 1276'6 métert ért el (városligeti artézi kutunk 970 méter mély), Liethnél Altonától északra Holsteinban 1338 méter mélyre fúrtak és Weserburg mellett Stassfurttól északra az 1882-ik évben 194 nap alatt 1293'4 méterre hatoltak le ; Weserburgtól keletre pedig Schladebach mellett egy fúrt lyuk 1748'4 méternyi mélységet ért el 1886-ban. Az említett kutatási intézmény egy ilyen fúrási állomással kiegészítve,, hivatva lenne a nyert vájmányok elemzése alapján gyakorlati előkészítési kisérletek által kideríteni azt, hogy egy bizonyos bányaterületnek kitartó és a költségeket fedező kiaknázása lehetséges-e. Az új intézmény tanulmányozná továbbá, hogy vájjon az ilyen bánya, mint mintamű, az állam vagy magánosok által kezeltessék, vagy pedig közös mívelés alá volna bocsátandó. Magyarország ásványkincseinek kifürkészésénél, nevezetesen a petróleumnak és kőszénnek, nagy és üdvös szolgálatokat tehetne egy ilyen kutató fúrásokra jól felszerelt állomás, mely egyes esetekben az egészséges ivóvízzel való ellátás ügyét is szolgálni hivatva lehetne. ilyen kutatási intézménynek életbeléptetése bizonyára számos, nálunk jelenleg parlagon heverő bányát nyitna meg, és sok más még szűz területen a bányaipar, különösen a kőszén- és petroleumipar megnyitásával és meghonosításával munkásosztályunknak új meg új kereseti forrást teremtene, mely nemzetgazdasági fejlődésünkre csak üdvös hatással volna.
